Mindennapi áhítatok

2019. október 13., vasárnap

Igehely: Mk 10:23-31; Kulcsige: 10:29-30 „Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, az százannyit kap: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.”

A gazdag ifjú esete megdöbbentette a tanítványokat. Hogy van az, hogy egy ilyen jó erkölcsű ember sem mehet be Isten országába? A tanítványok valószínű magukat kezdték ehhez a fiatalemberhez hasonlítani. Talán köztük nem is volt, aki ennyire jó erkölcsű lett volna.

2019. október 12., szombat

Igehely: Jel 1:9-11a; Kulcsige: 1:10 „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét.”

Minden lelki munkás egyetért abban, hogy nincs nyugdíjba vonulás a lelki munkából. A szolgálat formája, területe és időtartama változhat, sőt ha szükséges, „szombatévet” is lehet igényelni a Megbízótól, de az elhívás az örökkévalóság küszöbéig érvényes.

2019. október 11., péntek

Igehely: ApCsel 20:25-38; Kulcsige: 20:32 „Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.”

Aggodalom tölthet el, amikor attól, aki valamilyen értelemben függött tőlünk, búcsút kell vennünk. Félve gondolunk arra: hogy fog ő ezután önállóan boldogulni? Lehet, Pál apostolban is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a milétoszi kikötőben efézusi tanítványaival kapcsolatosan.

2019. október 9., szerda

Igehely: 5Móz 34:1-12; Kulcsige: 34:9 „Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.”

Ahogy egyéb területeken is igaz, a szolgálatban is nagyon fontos foglalkozni a staféta időbeni átadásával, és a következő vezető időbeni felkészítésével.

2019. október 8., kedd

Igehely: 1Sám 12:1-5; Kulcsige: 12:4 „De ők ezt felelték: Nem nyomtál el és nem károsítottál meg bennünket, és nem fogadtál el senkitől semmit.”

Azt az embert, aki Isten előtt igaznak bizonyul, emberek előtt sem lehet elmarasztalni. Aki arra törekszik, hogy elsősorban Isten elvárásainak tegyen eleget, tiszta kezeket emelhet fel az emberek előtt is.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Gal 2:15–21; Kulcsige: Gal 2:20)

A megigazulás nem a törvény megtartása, hanem Jézus Krisztusban való hit által lehetséges (16. v.). Ez nem azt jelenti, nincs törvény, hisz Jézus új parancsolatot (törvényt) adott nekünk (Jn 13:33-34). Ezért vagyunk mi a Krisztus törvényéből valók, aki a hit a mércéjét magasabbra állítja, mint a mózesi törvény. De ha az óembert nem feszítem meg, akkor nincs Krisztussal járás és nincs megigazulás.