Igehely: ApCsel 19:23–40; Kulcsige: ApCsel 19:23 „Abban az időben nem csekély zavargás támadt az Úr útja miatt.”
Tegnap reggel az evangélium diadalmenetéről olvastunk, arról a hatalmas és áldásos szolgálatról, amelyet az Úr Pál által végzett Efézusban. Mai Igénkben a sötétség erőinek az ellentámadásáról olvasunk.
Igehely: ApCsel 19:8–22; Kulcsige: ApCsel 19:21 „Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött.”
Felemelő, ugyanakkor megdöbbentő olvasni Lukács tudósítását az efézusi lelki ébredésről. Pál az Úr Lelkétől indíttatva érkezett Efézusba, és szokása szerint elsősorban a zsidóknak hirdeti az Úr Jézusról szóló örömüzenetet ebben a pogány többségű városban.
Igehely: ApCsel 19:1–7; Kulcsige: ApCsel 19:5-6 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”
Pál apostol egyik missziós útja során találkozott Efézusban olyan tanítványokkal, akik valószínűleg az Apollós igehirdetése következtében hitre jutottak.
Igehely: ApCsel 18:23–28; Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”
Ma reggeli igeszakaszunk bepillantást enged az első gyülekezetek megalakulásába és az ott lelki szolgálatokat végző testvérünk életébe.
Igehely: Mt 25:31–46; Kulcsige: Mt 25:34 „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta.”
Tegnap reggel arra próbáltunk választ találni, hogy ki az, aki készen várja az Úr Jézust?
Igehely: Mt 25:14–30; Kulcsige: Mt 25:29 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.”
Ha figyelmesen megnézzük a szövegkörnyezetet, ahol a talentumok példázata van megírva, azt találjuk, hogy az Úr Jézus több oldalról is megvilágítja azt a nagyon fontos kérdést, hogy ki az, aki készen várja az ő visszajövetelét?
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.