2024. május 23., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A Lélek gyümölcse

Igehely: Gal 5:22–26; Kulcsige: Gal 5:22–23 „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

A Lélek gyümölcséről a nem hívő ember is ismer valamit, de csak felületesen. Olyan, mint az idegen földről hozott különleges gyümölcs, ami nem az ő világában terem, de élvezettel lehet itt is fogyasztani. A Lélek gyümölcse nem az Isten nélküli világban terem, hanem a Lélek világában. A nem hívő ember is ámulattal láthatja a hívők szeretetét, örömét, békességét, és valamilyen mértékben ennek élvezője lehet.

Régen kevés információ jutott el hozzánk más földrészeken levő országokról; szinte az egyetlen kézzelfogható kapcsolódási pont az onnan behozott, arra a vidékre jellemző gyümölcs volt. Amikor gyermekként először kóstoltuk meg, az kézzelfogható bizonyítéka volt annak, hogy tényleg létezik valahol távol egy olyan ország, ahol ilyesmi terem.

A Lélek gyümölcse egyeseknek az egyetlen kapcsolódási pont a nekik ismeretlen lelki világhoz, a Lélek világához. Mennyire erős életünkben annak a bizonyítéka, hogy tényleg létezik egy olyan ország (Isten országa), egy olyan világ (a Lélek világa), ahol ilyen gyümölcs terem? Tényleg felébreszti másokban a vágyat megismerni azt a világot?

Giorgiov Adrián

DÉLUTÁN | 

Látás és prófétálás

Igehely: Ez 11:1–12; Kulcsige: Ez 11:1 „Azután fölemelt engem a lélek, és az Úr házának keleti kapujához vitt, amely keletre néz. Ott, a kapu bejáratánál huszonöt férfi volt. Közöttük láttam Jaazanját, Azzúr fiát és Pelatjáhút, Benájáhú fiát, a nép vezetőit.”

Isten felhasználta Ezékielt arra, hogy eljuttassa üzenetét a helytelenül gondolkodó és cselekvő fejedelmekhez. Lelke által adott neki megfelelő látást és alkalmas szavakat a feladathoz.

Nekünk is szükségünk van lelki látásra, hogy a helyzetet – akár a miénket, akár a másokét – a valóságnak megfelelően érzékeljük. Sokatmondó ez a kifejezés: „felemelt engem a lélek”. Egy magasabb pontról sokkal jobban látjuk a terepet, és a lelki látást nagymértékben megkönnyíti, ha az Úr Lelke felemel, hogy még közelebb legyünk Istenhez. Amikor a körülményeink fölé emelkedünk, egy helyzet vagy éppen a mindennapi élet részletein túl Isten szemszögéből látjuk a nagy képet.

Az, ahogyan látjuk a helyzetet, nagyban befolyásolja azt, amit mondunk. Vajon hányszor nem volt helyénvaló az, amit mondtunk, mert nem jól láttunk? Kérjük, hogy az Úr Lelke emeljen fel minket, hogy jól lássunk, és a megfelelő üzenetet adjuk át olyanoknak, akikhez küld! A prófétálás Isten szavának a közvetítését foglalta magába. Az ő Igéjét mi is továbbíthatjuk figyelmeztetés, bátorítás, vigasztalás, feddés vagy nevelés során.

Giorgiov Adrián

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 18 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.