Igehely: Mt 6:19-21; Kulcsige: 6:21 „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.”
Ha égne a házad, és csak egyetlen dolgot menthetnél ki, mi lenne az? Mindig lesznek dolgok, amiről nehezen tudunk lemondani, mert fontos értéket adnak hozzá életünkhöz.
Igehely: Kol 3:1-4; Kulcsige: 3:2 „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!”
Egyedül az Úr Jézus Krisztussal való találkozás tudja megváltoztatni az ember életét. Jézus Krisztus által az ember nemcsak bűnbocsánatot kap, hanem új életet, célt és irányt is. Az Isten nélkül élő ember viszont csak a földiekre gondol.
Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 5:9 „Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.”
A halál utáni állapotunk pontosan igazodik ahhoz az állapothoz, amiben elköltözésünk előtt voltunk. Ha ezen a földön Krisztusnak adtuk életünket, és vele közösségben élünk, akkor a meghalás boldognak nevezhető. Viszont vannak, akik így gondolkodnak: ,,Mulatozva élni és boldogan meghalni!
Igehely: Mt 19:16-22; Kulcsige: 19:21 „Jézus így válaszolt neki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!”
Az életnél nincs nagyobb érték ezen a földön. Tapasztalható ez különösen akkor, amikor valaki megbetegszik, és kész mindenét feláldozni egészsége érdekében. Jézus Krisztus azért jött, hogy megmutassa az Isten országába vezető utat.
Igehely: Jn 3:23-26; Kulcsige: 3:27 „János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.”
Isten az Ő Fiát a mennyből küldte el a földre. Nem azért, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Minden ember el volt veszve, és minden embernek fel van kínálva a mennyből jött Szabadító és Megtartó Jézus Krisztusban az örök élet.
Igehely: 1Jn 5:1-13; Kulcsige: 5:11 „Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van.”
Egy fiú sok-sok órát töltött el azzal, hogy megépítsen egy kis vitorlás hajót, majd elvitte egy közeli folyóhoz, hogy kipróbálja. De amikor rátette a vízre, az erős szél elsodorta a hajót. A fiút mélységes szomorúság fogta el, hiszen tudta, milyen kemény munka lesz egy másikat építeni.
Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”
A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.