Mindennapi áhítatok

2020. március 30., hétfő

Igehely: Mt 20:17-28; Kulcsige: Mt 20:28 „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Azzal szolgáljuk Istent, ha szolgálunk az embereknek. A világban az a nagy, akinek pozíciója, hatalma van és megkövetelheti az emberek szolgálatát. Az Úr Jézus nem ilyen szempontok alapján mérte a nagyságot és sikert. Mi hány ember felé szolgálunk?

2020. március 28., szombat

Igehely: Mt 19:27-30; Kulcsige: Mt 19:29 „És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet.”

Péter észrevette és szóvá is tette, hogy közöttük (a tanítványok) és a gazdag ifjú között nagy különbség van: „Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, mi lesz hát a jutalmunk?” (Mt 19:27) Sokszor próbálkozik a Sátán ilyen gondolatokkal kísérteni, de figyelj csak Jézus bíztató szavaira és enged

2020. március 27., péntek

Igehely: Mt 19:16-26; Kulcsige: Mt 19:23 „Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába.”

Emberileg nézve egy kifogástalan fiatallal volt Jézusnak találkozása, hisz sikeres volt, elismert, erkölcsös, istenfélő, vallásos – csakhogy mindez nem elég ahhoz, hogy bejusson a mennyek országába. Valami mégis nyugtalanította, ezért ment Jézushoz érdeklődni az örök élet felől.

2020. március 26., csütörtök

Igehely: Mt 19:1-15; Kulcsige: Mt 19:6 „Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember el ne válassza!”

Ez a téma aktuális mindenki számára: házasság előtt állóknak, házasságban élőknek, a válás szélén levőknek, akik már csak éltek házasságban vagy sohasem fognak házasságban élni. Mert erős házasságok eredményeznek erős társadalmat és erős gyülekezeteket.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ef 6:5–9; Kulcsige: Ef 6:6 „Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből.”

Isten a teremtéskor az uralkodás feladatával bízta meg az embert. Erejét, hatalmát gondoskodásra kellett felhasználnia. A bűnesetkor megjelent az egymáson való uralkodás ténye is. Amíg Isten ellenőrzése alatt marad az uralom, addig a gondoskodáson van a hangsúly; mihelyt kikerül Isten ellenőrzése alól, hamarosan elnyomássá, leigázássá fajul.