Igehely: 1Kor 4:6-13; Kulcsige: 1Kor 4:7 „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?”
Fényes jövő előtt állt Pál, amikor az Úr Jézus megtörte büszkeségét a damaszkuszi úton. Erre az útra úgy ment, mint gyilkos, és úgy jött onnan, mint szent. Van ilyen is. Testvér, te hogy mész és jössz utaidon?
Igehely: Mk 13:28-33; Kulcsige: Mk 13:29 „Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt!”
„Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra!” (5Móz4:9) Igehely: mintha édesanyámat hallanám, amint mondta, mikor elmentem valahova.
Igehely: Mt 11:28-30 „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.”
,,Szelíd szemed, ÚR Jézus, Jól látja minden vétkemet.” Javaslom, hogy elmélkedésünk előtt énekeljük el ezt az éneket. Hiszem, hogy a szöveg segíteni fog, hogy a mélyre evezzünk.
Igehely: Mt 9:12-13 „Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
Az irgalmasság ellenkezője az irgalmatlanság. Erről híres a mi világunk, amelyben élünk. Fahidi Évát, a zsidó kislányt deportálták hétéves korában, 1942-ben, Győrből Auschwitzba. Emlékeinek elbeszélését nem tudtam végighallgatni az irgalmatlanság sokasága miatt.
Igehely: 5Móz 5:1-5; Kulcsige: 5Móz 5:1 „Mózes összehívta egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Halld meg, Izráel, azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket ma elmondok nektek. Tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek azokat!”
,,Szerencsének” mondható az, hogy amikor a tízparancsolatról van szó, a vallásfelekezetek nem kötekednek egymással. Tulajdonképpen a tízparancsolat nem más, mint Izráel alkotmánya. Ezt nem egy kongresszus fogalmazta meg, miután szabaddá lettek az egyiptomi fogságból, hanem Istentől kapták.
Igehely: 5Móz 4:1-10; Kulcsige: 5Móz 4:10 „Azt a napot, amelyen ott álltál Istened, az Úr előtt a Hóreben, ahol ezt mondta nekem az Úr: Gyűjtsd ide hozzám a népet, hogy meghallgassa igéimet, és megtanuljanak félni engem mindenkor, amíg csak a földön élnek, sőt tanítsák meg erre a fiaikat is.”
A bibliakutatók szerint Isten törvényeinek és rendeleteinek a száma 613. Ez nem azt jelenti, hogy egy zsarnok uralkodik a világ felett, hanem inkább azt igazolja, hogy egy igényes Istennel állunk szemben, aki az ember részéről minőségi életvitelt vár.
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).