Igehely: Fil 3:7-17; Kulcsige: Fil 3:14 „De egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”
Az embernek sok minden jelenthet értéket. Pál is így volt ezzel egy ideig. Pályafutása kezdetén sokat jelentett neki a származása és vallása. Amikor azonban találkozott Jézussal, teljesen megváltozott a látásmódja.
Igehely: Zsolt 27:1-14; Kulcsige: Zsolt 27:4 „Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.”
A Zsoltárból kiderül, hogy Dávidot üldözik. Ellenség veszi körül, hamisan tanúskodnak ellene, bosszút lihegnek.
Igehely: Jn 9:13-17,24-38; Kulcsige: Jn 9:25 „Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.”
Az „egyet tudok” azzal a kérdéssel kapcsolatosan van megfogalmazva, hogy honnan való Jézus. A farizeusok határozottan állítják, hogy nem Istentől van, ezért nem lehet a Krisztus sem.
Igehely: Lk 18:18-27; Kulcsige: Lk 18:22 „Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: Még egy fogyatkozásod van: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem!”
Jézus szerint ennek a fiatalembernek egy fogyatkozása volt: a vagyonához való ragaszkodása. Ez viszont egy olyan hiányosságnak bizonyult, amely kizárta őt Isten országából, az üdvösségből. A tanitványok, akik szemtanúi voltak a jelenetnek, megdöbbenten kérdezték: ki üdvözülhet akkor?
Igehely: Ef 5:28-33; Kulcsige: Ef 5:31 „Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.”
Pál arra mutat rá, hogy a házasság mögött Isten van, és annak működését is csak Ő ismeri igazán. A földi házasság pedig Krisztus és a Gyülekezet „házasságának” mintáját hívatott tükrözni.
Igehely: 1Tim 2:1-7; Kulcsige: 1Tim 2:5 „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.”
Az Atya és a közbenjárónak, az ember Krisztus Jézusnak egysége össze van kapcsolva ebben az Igében Istennek azzal az akaratával, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság megismerésére eljusson. Ez az egység ugyanakkor egy indoklás is azt a kérést illetően, amit Pál Timóteus szívére helyez.
Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”
Karácsonykor eszünkbe jutnak szeretteink, ismerőseink. Isten is gondolt reánk, és elküldte Fiát a mi világunkba: „hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért” (1Kor 9:15). Isten jóságáról, szeretetéről tanúskodik: „Leszállott a mennyei fényből, elhagyta a dicső hazát, hogy széttörhesse rabbilincsünk, hogy hintsen az éjbe sugárt” (ÚHH 499).