Igehely: Jel 19:6-10; Kulcsige: Jel 19:7 „Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya.”
Amikor iskolába jártam, a tanév végén azt éreztem, végre eljött a vakáció. Az öröm abból fakadt, hogy egy nehezebb időszaknak vége lett, és kezdődött egy könnyebb. Ez sokszor ismétlődött. Az az esemény, amiről most olvastunk, csak egyszer fog megtörténni.
Igehely: Jn 20:26-29; Kulcsige: Jn 20:28 „Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem!”
Tamás vallástétele a hit és meggyőződés vallomása, a személyes élmény és a kellemes felismerés örömének a kifakadása. Nem sokkal azelőtt még pesszimista volt. Nem tudott lelkesedni a mások lelkes bizonyságtételén. Feldobottságuk csak hideg fásultságot váltott ki nála.
Igehely: Mt 25:1-13; Kulcsige: Mt 25:11 „Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!”
Fájdalmas érzés lemaradni valami jóról, főleg ha az ember várja. Keserves dolog a kirekesztettség állapota, akárcsak a bezártságé. A tíz szűz példázata két táborra osztja a vőlegényt váró leányokat. Egyesek bemehettek a menyegzőre, mások pedig kívül rekedtek.
Igehely: Lk 6:43-49; Kulcsige: Lk 6:46 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?”
Közismert Jézusnak az a mondása, hogy „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7:21) A szavakból álló istentisztelet önáltatás.
Igehely: Zsolt 104:1-9, 31-35; Kulcsige: Zsolt 104:1 „Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél.”
Mily jó és gyönyörűséges, amikor az Úr nevét nem hiába vesszük ajkunkra, hanem azért, hogy dicsőítsük őt. Istent dicsérni jó. Szeretjük a dicsőítést, bármilyen formában történjen is, énekben, zenében, beszédben vagy cselekedetben. Amikor Istent dicsőítjük, akkor teljesítjük küldetésünket.
Igehely: 1Krón 17:7-20; Kulcsige: 1Krón 17:16 „Ekkor bement Dávid király az Úr színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Uram, Istenem? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?”
Dávid szeretett volna templomot építeni az Úrnak. Nem kapta meg az építkezési engedélyt. Nem építhetett házat az Úrnak, ehelyett Isten épített neki házat, maradandó házat. Azt ígérte, hogy megerősíti házát és utódainak királyságát örökre.
Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”
Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.