Igehely: Jer 48:1-25,42; Kulcsige: Jer 48:42 „Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az Úrral szemben.”
A móábiak Lót leszármazottai voltak, a Holt-tenger keleti részén éltek. Az évszázadok során állandó konfliktusban éltek Izráel népével. Végül Dávid leverte a moábiakat, és így Izráel ellenőrzése alá kerültek egészen Salamon uralmáig.
Igehely: Jer 47:1-7; Kulcsige: Jer 47:4b „Elpusztítja az Úr a filiszteusokat, a Kaftór szigetéről valók utódait.”
Isten a filiszteusok ellen hirdet teljes és mindent átfogó ítéletet. Elevenen tárul szemünk elé ez a végzet, mint egy északról érkező hatalmas folyó, ami mindent elsöpör az útjában. Isten ítélete közeledik felénk is, és mindent elsöprő lesz. Filisztea sem menekülhetett!
Igehely: Jer 46:1-28; Kulcsige: Jer 46:19a „Készítsd a holmidat, mert fogságba mégy, Egyiptom lakossága!”
Jeremiásnak Isten elközelgő ítéletét kellett hirdetnie Egyiptom számára. Bálványimádásuk és hamis istenekbe vetett bizalmuk az egész nemzetet romlásba döntötte. Isten minket is figyelmeztet: ne legyenek bálványaink, ne imádjunk hamis isteneket.
Igehely: Jer 45:1-5; Kulcsige: Jer 45:5 „És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az Úr –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.”
Báruk Jeremiás titkára, segítője volt. Valamilyen okból kifolyólag ez az ember teljesen elbátortalanodott az Úr szolgálatában. Mikor is történik ez? Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében.
Igehely: Jer 25:1-38; Kulcsige: Jer 25:3b „Én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattatok rám.”
Az évek hosszú során végig sok figyelmeztetést kapott Júda népe. Ezeket a vádakat Isten Jeremiás és a többi próféta által közvetítette a zsidók számára. És mindezt egy negyedszázadon át következetesen hirdették Isten szolgái.
Igehely: Jer 35:1-19; Kulcsige: Jer 35:16 „Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amelyet az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.”
Isten elküldi Jeremiást a rékábiak háza népéhez, hogy bemutassa az Izráel övetkezetességének hiánya és a rékábiak hűsége közötti ellentétet. Jeremiásnak próbára kellett tennie a rékábiakat, hogy vajon áthágják-e fogadalmukat azzal, hogy bort isznak, vagy nem (2.v.).
Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”
A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.