Igehely: Mk 4:13-20; Kulcsige: Mk 4:20 „A jó földbe vetett mag: azok, akik hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincannyi, a másik hatvanannyi, némelyik pedig százannyi termést hoz.”
Mindannyiunk feladata az ige meghallása (Mk 4:2, 9), majd következik az üzenet megértése (4:13).
Igehely: Mk 4:10-12; Kulcsige: Mk 4:12 „hogy látván lássanak, de ne ismerjenek, és hallván halljanak, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak.”
Jézus tanításának jellegzetes formája a példázat. Megváltónk a gyakorlati életből vett egy történetet, amit elmondott, és ezzel szemléltetett egy igazságot, vagy éppen Isten országának titkait.
Igehely: Mk 4:1-9; Kulcsige: Mk 4:8 „A többi pedig a jó földbe esett, és mikor kikelt, és szárba szökkent, termést hozott: egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is.”
Áldott az Isten, mert élő, bő termést hozó igét ad ma is nekünk!
Igehely: Mk 3:31-35; Kulcsige: Mk 3:35 „Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.”
A vér nem válik vízzé – szól a mondás. Bár van benne igazság, mégis ki kell mondani, hogy a vér még jobb vérré tud változni. Jézus körül szűk a hely. Jézus mellett csak úgy állhatsz, mint Isten akaratának cselekvője.
Igehely: Mk 3:22-30; Kulcsige: Mk 3:24-25 „Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat fenn az az ország; és ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn.”
Az az ember, aki nem ismeri fel Jézus Krisztus munkájában az Isten hatalmát és erejét, a Szentlélek ellen vétkezik. Olyan meghasonlást okoz a saját életében a Szentlélek meggyőző munkáját illetően, ami megpecsétli örök sorsát, ha meg nem tér belőle.
Igehely: Mk 3:20-21; Kulcsige: Mk 3:21 „Amikor ezt meghallották a rokonai, odamentek, hogy megfogják őt, mivel azt mondták: megzavarodott.”
Sokszor meg kell élnünk azt a valóságot, hogy még a családunk sem ért egyet az Istenkövetésünkkel. Nem csoda. Ha Jézus Krisztust a saját testvérei nem értették meg, mennyivel inkább kell nekünk ugyanezt átélnünk!
Igehely: Zsolt 96:1–13; Kulcsige: Zsolt 96:11 „Örüljön az ég, örvendezzen a föld, zúgjon a tenger a benne levőkkel!”
Az énekíró fohásza jut eszembe: „Ó hangold fel hangszerem, hangolj fel engem...” Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy a legapróbb, legegyszerűbb dolgok is képesek lehangolni, és elrontani akár az egész napunkat. Mégsem a véletlen vagy a sors dönti el, hogy éppen milyen napunk lesz - mi magunk tehetünk róla!