Igehely: 4Móz 13:17-26; Kulcsige: 4Móz 13:24 „Azt a helyet Eskól-völgynek nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Izráel fiai.”
Az Eskól-völgy az izráeliták számára az ígéretek beteljesedését vetítette előre. A kémek bizonyára nem láthattak meg mindent, ami a Kánaán földjén rájuk várt, de amit láttak, az elégséges volt arra, hogy megtudják: érdemes Istenben bízni.
Igehely: Zsolt 84:1-13; Kulcsige: Zsolt 84:7 „Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.”
Sok-sok évvel ezelőtt Isten azzal bátorított, hogy a Siralom völgyén át fogok menni, és majd áldás fog következni a megpróbáltatások után. Ez bizonyára nemcsak az én életemben, hanem sokunknak az életében valósággá lett.
Igehely: Jóel 3:1-4:3 (2:28-3:3); Kulcsige: Jóel 4:2 „Összegyűjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat.”
A Bibliában Jósáfát völgye megegyezik a Kidron völgyével. Ez a völgy az Olajfák hegye és Jeruzsálem azon része között helyezkedik el, ahol egykor az ősi templom állt. Ma a völgy két oldalán két temető található.
Igehely: 1Sám 17:1-3,48-53; Kulcsige: 1Sám 17:2 „Saul és az izráeliek is összegyűltek, tábort ütöttek az Élá-völgyben, és csatarendbe álltak a filiszteusok ellen.”
Dávid és Góliát története általában úgy ragadt meg az emlékezetünkben, mint a kis ember győzelme az óriás felett. Ez nem vitás, ám azt is látnunk kell, hogy ebben az ütközetben a legfontosabb az, hogy Izráel Istene győzelmet aratott a filiszteusok összes istene felett.
Igehely: Józs 10:7-15; Kulcsige: Józs 10:12b „Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is, Hold, az Ajjálón-völgyben!”
Az Ajjálón-völgy Izráel győzelmét örökítette meg, amikor Isten a népe mellé állt, hogy teljes legyen a győzelem az ellenség felett. Ez a völgy arról híres, hogy Isten jégesőt hullatott az ellenségre, és addig állt a nap az ég közepén, ameddig Izráel teljesen le nem győzte az emóriakat.
Igehely: 1Móz 11:1-9; Kulcsige: 1Móz 11:2 „Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.”
Ha belegondolunk az emberiség történetébe, akkor látnunk kell, hogy kezdetben a civilizációs törekvések egy völgyből indultak ki, mégpedig a Sineár völgyéből. Fejlődés általában ott jött létre, ahol a körülmények is megvoltak hozzá.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?