Igehely: ApCsel 2:1-13; Kulcsige: ApCsel 2:4 „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Az Úr Jézus nem azt ígérte, hogy a Szentlélek fantáziadús kívánságainkat fogja majd teljesíteni. Nem a mi vágyaink kielégítéséért küldetett. Hisz Ő az igazság Lelke, és ez a Lélek Szent! Amit az Úr Jézus tanított szavával és példájával, azt akarja a Lélek életre kelteni bennünk.
Igehely: Mt 28:16-20; Kulcsige: Mt 28:19 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”
Isten nem csupán tudomást vesz a velünk és bennünk történő dolgokról, hanem önmagát adja, úgyannyira, hogy Őbenne és általa „élünk, mozgunk és vagyunk.” Már a világ megalapítása előtt elkészítette számunkra a megváltást, amint Atyaként elrendelte, hogy a kellő időben az Egyszülött önkéntes halála
Igehely: ApCsel 8:26-40; Kulcsige: ApCsel 8:37 „Ezt mondta neki Fülöp: Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet. Ő pedig így válaszolt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.”
Boldog az, akinek mindenképpen kell az üdvösség! Akiben minden, ami az embernek fontos lehet a földön (karrier, vagyon, egészség, kapcsolatok) átértékelődik az Úrtól küldött üzenet hatására!
Igehely: 1Kor 12:12-14; Kulcsige: 1Kor 12:13 „Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.”
Ha megértenénk végre ezeket az igéket, és hálás, ámuló szívvel csodálnánk Istennek a Krisztusban megmutatkozó kegyelmét, bizonyára kevesebbet panaszkodnánk, irigykednénk, akadékoskodnánk, és többet munkálkodnánk testvéreink javáért – mert egy testté kereszteltettünk mindazokkal, akik az Atya vála
Igehely: Kol 2:8-15; Kulcsige: Kol 2:12 „A keresztségben vele együtt voltatok eltemetve, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül.”
Mik azok az üres megtévesztések, bölcselkedések, emberi hagyományok, amik a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodnak?
Igehely: ApCsel 10:44-48; Kulcsige: ApCsel 10:47 „János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?”
Péter, akit a szolgálatban még pünkösd után is csak az ő népére irányuló küldetéstudat fűtött, meglepődött Istennek a pogányok között végzett munkája láttán. Elámultak a zsidó származású hívők is, akik vele voltak a Kornéliusz házában.
Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:23 „Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelkezését, az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.”
Isten soha nem hagyta vezetés nélkül népét. Csodálatos és félelmetes lehetett, amikor a felhő- és a tűzoszlop megindult, majd megállt. Talán gondoltunk már arra mi is, hogy mennyivel könnyebben lehetett így követni Istent, hiszen láthatóak voltak az égi jelek. Mégis eltévedt az Isten népe, és sokan járnak így ma is. Mi a probléma? Az isteni akarat elfogadása: miért most állunk meg, miért arra megyünk, most nincs kedvem, nincs erőm indulni, másképp gondolom, nem így szeretném! Megannyi emberi kívánság, akarat, amely akadálya lehet az Isten követésének.