Mindennapi áhítatok

2021. augusztus 29., vasárnap

Igehely: Zsid 5:1-4; Kulcsige: Zsid 5:4 „Senki sem szerezheti meg azonban önmagának ezt a tisztséget, csak az, akit Isten hív el, mint Áront is.”

A Zsidókhoz írt levél írója folytatja a párhuzamot az Ó- és Újszövetség között, és a szövetségekben működő papság között. Jézus Krisztus az igazi főpap, mert tökéletes személy és tökékéletes munkát végzett megváltásunkért.

2021. augusztus 27., péntek

Igehely: Zsid 4:14–15; Kulcsige: Zsid 4:15 „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett.”

Jézus meg tud indulni erőtlenségeinken. Nagyon szívmelengető ez a gondolat. Nem csak arról van szó, hogy az Úr megért vagy megbocsát, hanem arról, hogy megindul (együttérez) velünk, amikor gyengék, törékenyek, fáradtak vagyunk. Az együttérzés a szeretet és a gyengéd kapcsolatnak a jele.

2021. augusztus 26., csütörtök

Igehely: Zsid 4:13 „Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.”

Isten szeme előtt minden „mezítelen és fedetlen”. Mindent úgy lát, ahogy van, annak teljes realitásában. Isten látását nem korlátozza elfogultság, sem képtelenség vagy kivételezés. Az sem ér semmit, ha az ember leplezni, takarni szeretne valamit, mert Isten átlát a takarón, mintha ott sem lenne.

2021. augusztus 25., szerda

Igehely: Zsid 4:12 „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.”

Isten igéjében nagy erő van. Azért erős Isten szava, mert maga Isten áll mögötte. Az emberi szónak is van ereje, de az Isten szava annyival erősebb, amennyivel hatalmasabb az Isten az embernél. Az alábbi felsorolásban láthatjuk Isten igéjének erejét néhány területen.

2021. augusztus 24., kedd

Igehely: Zsid 4:11 „Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében.”

Az eredeti olvasók számára, „igyekezni” azt jelentette, hogy teljes mértékben bízzanak Jézus Krisztus váltságmunkájában, és ne tartsák szükségesnek emellett az ószövetségi törvény betartását az üdvösséghez. Csak ez vezet ahhoz a nyugalomhoz, amire a lélek áhítozik.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mk 1:21–28 Kulcsige: Mk 1: 22 „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.”

Jézus ta­ní­tá­sán ál­mél­kod­tak az em­be­rek. Fel­is­mer­ték a kü­lönb­sé­get Jézus és az írás­tu­dók ta­ní­tá­sa kö­zött. Ő ha­ta­lom­mal be­szélt; azok­nak sza­vai erőt­le­nek vol­tak: „Ő volt a hang, azok csak vissz­han­gok. A Tör­vény­adó, Tör­vény­ma­gya­rá­zó és Bíró is­te­ni te­kin­té­lye úgy át­su­gár­zott ta­ní­tá­sán, hogy az írás­tu­dók ta­ní­tá­sa nem tűn­he­tett más­nak, mint fe­cse­gés­nek” (Ja­mie­son, Fa­us­set és Brown kom­men­tár). Sza­va­i­nak ha­tal­mát cse­le­ke­de­tei és cso­dái is iga­zol­ták. Csoda cso­dát kö­ve­tett. Meg­nyil­vá­nult Krisz­tus ab­szo­lút ural­ma a be­teg­sé­ge­ken, dé­mo­no­kon, a ha­lá­lon és a ter­mé­szet ele­mei fe­lett.