Mindennapi áhítatok

2021. szeptember 20., hétfő

Igehely: Zsid 10:32-39; Kulcsige: Zsid 10:36 „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.”

Az Úrnak odaszánt élet velejárója a hitért való szenvedés. Aki az árral szemben halad, abba elkerülhetetlenül belebotlanak. A Szentlélek ad ilyenkor belső bizonyosságot, hogy érdemes ezt mégis vállalni, hisz ennek nagy jutalma lesz.

2021. szeptember 19., vasárnap

Igehely: Zsid 10:19-31; Kulcsige: Zsid 10:23a „A testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett.”

A levél írója az eddigi részekben párhuzamosan mutatja be a mózesi törvény elemeit, és azok beteljesedését az Úr Jézusban. A törvény szerinti áldozatot periodikusan ismételni kellett, és remélték, hogy Isten elfogadja azt.

2021. szeptember 18., szombat

Igehely: Zsid 10:11-18; Kulcsige: Zsid 10:16 „Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán – így szól az Úr –: Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom.”

Sokan vannak, akik változást szeretnének a környezetükben, a körülményeikben, vagy az életük valamely területén. Azért imádkoznak, hogy Isten változtassa meg a körülményeiket, a körülöttük lévő embereket, de ők maguk nem akarnak semmiben változni.

2021. szeptember 17., péntek

Igehely: Zsid 10:1-10; Kulcsige: Zsid 10:7 „Akkor ezt mondtam: «Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.»”

Attól az időtől kezdve, hogy Isten szövetséget kötött választott népével, Áron és fiai első áldozatukat bemutatták az Úrnak a bűnök eltörlése végett, évszázadokon át megszámlálhatatlan áldozati állat vére lett kiontva a bűn eltörlése céljából.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).