Igehely: Lk 1:39-45; Kulcsige: Lk 1:45 „Boldog, aki elhitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.”
Mai igénk két kismama találkozását mutatja be: Máriáét és Erzsébetét. Férfiként és édesapaként soha nem fogom tudni átérezni, hogy milyen az, amikor két kismama találkozik egymással és megbeszélik egymással tapasztalataikat.
Igehely: Mt 23:27–28; Kulcsige: Mt 23:28 „Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.”
Feleségem egy ünnep alkalmával megdicsérte az egyik fiatalembert, aki néhanapján eljön a gyülekezetünkbe, hogy milyen szépen, elegánsan, az ünnephez méltóan öltözött fel.
Igehely: Jn 16:29-33; Kulcsige: Jn 16:33 „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.”
Nagy kegyelem az, ha békében készülhetünk az ünnepre és békés légkörben ünnepelhetjük a karácsonyt. Óhatatlanul is eszembe jutott egy karácsony, amikor nem volt békésnek mondható a helyzet. 1989 karácsonyára gondolok. A romániai forradalom eseményei zajlottak éppen.
Igehely: Lk 2:41-52; Kulcsige: Lk 2:46 „Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket.”
Legtöbbünkre jellemző karácsony nagyhetében a sok lótás-futás. Készülődnünk kell az ünnepre. Karácsonyfát kell vásárolnunk, hogy majd feldíszíthessük azt. Ajándékokat is kell vásárolni, hogy a fenyőfa alá helyezhessük azokat szentestén. A takarításról, sütés-főzésről nem is beszélve.
Igehely: Jak 1:16-18; Kulcsige: Jak 1:17 „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.”
Karácsony ünnepéhez közeledve mindenki igyekszik ajándékokat vásárolni, hogy az ünnepen megajándékozhassa velük szeretteit. Ilyenkor is felmerül a kérdés, hogy az ajándék értékes, drága legyen, vagy inkább csak olcsóbb, ámde jelképes?
Igehely: Jn 1:14-18; Kulcsige: Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”
Advent az „adventus Domini” (az Úr érkezése) latin kifejezés rövid formája. Ezért az adventi időszakban Krisztus visszajövetelével szoktunk foglalkozni.
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte. Ezzel meghívta az embert hatnapi munka után önmagához, együtt ünnepelni: Istennel közösségben lenni, vele együtt szemlélni a teremtés, majd a megváltás csodáit (5Móz 5:12–15). Üdvözítőnk magához hív bennünket is, hogy tőle tanuljunk, és nála leljünk igazi nyugalmat. Őnélküle üres minden vallásosság, hiábavaló minden ünneplés és haszontalan minden törekvés.