2024. április 12., péntek
Igehely: Mt 18:11–14; Kulcsige: Mt 18:14 „Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.”
Az emberi gondolkodás szerint Isten a jókat szereti, a rosszakat a pokolba küldi.
Igehely: Mt 18:11–14; Kulcsige: Mt 18:14 „Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.”
Az emberi gondolkodás szerint Isten a jókat szereti, a rosszakat a pokolba küldi.
Igehely: Mt 18:1–10; Kulcsige: Mt 18:4 „Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.”
A tanítványok többször is azon vitatkoztak egymás között, hogy ki a nagyobb. Jézus a földi nagyság helyett a mennyei értékekre terelte a figyelmüket. De ez őket nem zökkentette ki a versengésükből.
Igehely: Mt 17:24–27; Kulcsige: Mt 17:26 „Miután így felelt: Az idegenektől – Jézus ezt mondta neki: Akkor tehát a fiak szabadok.”
Az adófizetés állampolgári kötelesség. Ezt az Úr Jézus nem húzta át, hanem alávetette magát a korabeli törvény előírásainak. Ám azok, aki tőle és a tanítványoktól ezt számon kérték, nem gondoltak arra, hogy van egy olyan ország, amelyben a fiak szabadok.
Igehely: Mt 17:22–23; Kulcsige: Mt 17:22 „Amikor újra együtt voltak Galileában, így szólt hozzájuk Jézus: Az Emberfia emberek kezébe adatik.”
Jézus tanítványai a Messiáskirályt várták, mint minden hívő zsidó. Ezért meglehetősen zavarodottak voltak, mert semmi jelét nem látták annak, hogy Jézus királyságra törekedne.
Igehely: Mt 17:14–21; Kulcsige: Mt 17:18 „Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.”
Jézus azért jött le a földre, hogy bemutassa Istent az embereknek. Például azt, hogy ő a legfőbb hatalom a világon. Ennek az ismeretére nagy szüksége van az embernek. Isten hatalmasabb a Sátánnál, aki a bukott angyalok vezére. Őt, illetve a bukott angyalokat hívják ördögöknek, démonoknak is.
Igehely: Mt 17:1–13; Kulcsige: Mt 17:2 „És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a világosság.”
A három kiválasztott tanítványnak életre szóló, kiemelkedő élménye volt ez a rövid, de dicsőséges tapasztalat.
Igehely: Préd 3:1–8; Kulcsige: Préd 3:1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”
A prédikátor az élet értelmét keresi. Megállapítja, hogy mindennek megszabott ideje van az ég alatt. Felsorol 14 pár életeseményt és érzelemmegnyilvánulást, amelyeknek rendelt ideje van. Ezeket nem mi rendeljük, csak váratlanul jelentkeznek. Nem mi irányítjuk őket. Jónéhányat szívesen elkerülnénk, de nem lehet. Mi nem akarjuk a halált, a gyászt, a sírást és a rombolást. Nem akarjuk a háborút, az öldöklést, a gyűlöletet és a kődobálást. Szeretjük a születést, az ültetést, a gyógyítást, az építést, a nevetést, az ölelést...