Igehely: Lk 4:38-39; Kulcsige: Lk 4:39 „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt.”
A betegség a bűneset óta következményként van jelen mindnyájunk életében. Nem kerül el bennünket sem, akik Isten gyermekei vagyunk. A kérdés az, mit teszünk amikor szembesülnünk kell vele? Lukács azt írja, hogy Péter anyósát magas láz gyötörte és kérték Jézust, hogy segítsen rajta (38. v).
Igehely: Lk 4:31-37; Kulcsige: Lk 4:36 „Jézus azonban ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle! Erre az ördög odavetette az embert közéjük, kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne.”
Jézus Krisztus szavának hatalmát látjuk megnyilvánulni ebben a történetben. Ezt sokan elismerték, de nem mindenki tapasztalta meg. A kapernaumi zsinagógába bejutott tisztátalan lélektől megszállott ember viszont átélte Jézus Krisztus szabadítását.
Igehely: Lk 4:14-30; Kulcsige: Lk 4:21 „Ő pedig így kezdett beszélni hozzájuk: Ma teljesedett be ez az írás a fületek hallatára.”
Amikor ennek az elmélkedésnek elolvastam a címét, önkéntelenül is feltevődött bennem a kérdés: milyen a hatásos igehirdetés? A címből kiindulva először is azt állapíthatjuk meg, hogy rövid. Úgy is mondhatnánk, hogy nem túl hosszú. Vannak emberek, akik sokat beszélnek, de semmit nem mondanak.
Igehely: Lk 4:1-13; Kulcsige: Lk 4:13 „Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.”
Jézus az Atyának engedelmeskedve bemerítkezik, a Szentháromság megpecsételi az engedelmességet. Isten Lelke, aki galamb formájában alászáll, most arra indítja, hogy a pusztában tartózkodva, böjtben is keresse az Atyával való közösséget. A Sátán akkor támad leginkább, amikor keressük az Úr arcát.
Igehely: Lk 3:23-28; Kulcsige: Lk 3:23 „Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié.”
Az Úr Jézus nemzetségtáblája arra utal, hogy Istentől jött a világra. Bár minden ember Ádámtól származik – akit Isten teremtett –, különös üzenete van annak, hogy Jézus testet öltött, s az Atyától küldve vállalta a földi élet szenvedéseit, a csúfos halált. Küldetése volt. Általa élhetünk mi is.
Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”
A János igehirdetését hallgató, körülötte tolongó sokaságból messziről kitűnik Jézus alakja. Ő más, mint a sokaság. Neki nincs szüksége megtérésre, arra sem, hogy megváltozott életét bemerítkezéssel pecsételje meg.
Igehely: Préd 3:1–8; Kulcsige: Préd 3:1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”
A prédikátor az élet értelmét keresi. Megállapítja, hogy mindennek megszabott ideje van az ég alatt. Felsorol 14 pár életeseményt és érzelemmegnyilvánulást, amelyeknek rendelt ideje van. Ezeket nem mi rendeljük, csak váratlanul jelentkeznek. Nem mi irányítjuk őket. Jónéhányat szívesen elkerülnénk, de nem lehet. Mi nem akarjuk a halált, a gyászt, a sírást és a rombolást. Nem akarjuk a háborút, az öldöklést, a gyűlöletet és a kődobálást. Szeretjük a születést, az ültetést, a gyógyítást, az építést, a nevetést, az ölelést...