Igehely: Jn 4:20-30; Kulcsige: Jn 4:26 „Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.”
Gyermekkorunkból tudjuk már, hogy valakivel beszélgetni nem izgalommentes dolog. Ha vallási téma kerül elő, akkor még izgalmasabbá válik a beszélgetés. Fiatalon sokszor hoztak engem is zavarba az idős bibliázó testvérek vitatkozásai, talán egy kifejezés vagy fordítási különbség kapcsán.
Igehely: Jn 4:15-19; Kulcsige: Jn 4:19 „Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy.”
Voltál már úgy, hogy valakivel találkoztál és nem tudtad, hogy ki ő valójában? Aztán folytattátok a beszélgetést és még mindig nem láttál bele az életébe. A samáriai asszony előtt először a kút volt, majd egy zsidó embert fedezett fel, mint akadályt a kút körül.
Igehely: Jn 4:1-14; Kulcsige: Jn 4:10 „Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”
Még mindig ünnepi gondolatok és érzületek hatása alatt vagyunk. Fürdünk a karácsonyi énekek, dicséretek felemelő emlékeiben. Az évkezdeti áhítatos melegség keveredik a jövőbe néző felelősség tudatával. Az év elején egymás felé kinyújtott imakarok az összetartozást, a krisztusi békét sugallják.
Igehely: Jn 3:31-36; Kulcsige: Jn 3:31 „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek.”
Igeszakaszunk rámutat a mennyből jött Jézus Krisztus felsőbbrendűségére és örökkévalóságára: „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek.” Mindenkinek tudnia kell ezt.
Igehely: Jn 3:22-30; Kulcsige: Jn 3:30 „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.”
Jézus Júdea földjére ment tanítványaival, és ott keresztelt. János tanítványai vitték a hírt, hogy Jézus, aki Jánossal volt a Jordánon túl, keresztel, és mindenki hozzá megy. János tanítványait nagyon felzavarta az, amit hallottak Jézus munkájáról.
Igehely: Jn 3:13-21; Kulcsige: Jn 3:17 „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”
Jézus azt szeretné, ha mindenki üdvözülne. „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.” Jézus a keresztre való felemeltetéséről beszél. Ez megmentheti azokat, akik a bűn marásától menekülni szeretnének.
Igehely: Mk 2:18–22 Kulcsige: Mk 2:20 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.”
Ebben a fejezetben a böjt kérdése kerül napirendre. Az Ószövetség csak a nagy engesztelés napján, évente egyszer írta elő a böjtöt, mint a bűnbánat jelét, de a farizeusok kiegészítették azt a hétfőn és csütörtökön való böjtöléssel. Ezért teszik fel a vádaskodó kérdést: „Miért böjtölnek a János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek” (18.v.)? Jézus rámutat, hogy miért nem böjtölnek az övéi (Mk 2:19–22), még szemléltetőket is használ. Először megkérdezi, hogy amíg együtt van a vőlegény a menyasszonyával, illik-e böjtölni?