Mindennapi áhítatok

2023. január 29., vasárnap

Igehely: Jn 6:22-27; Kulcsige: Jn 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”

Nyüzsögni, a tömeggel együtt keresni a kapcsolatot a Mesterrel, kiváltság lehetett. Betegek, leprások, lelki szomjtól gyötörtek özönlöttek, hogy találkozhassanak a Messiással. Mások csak vallásos kíváncsiságból keresték Jézust. Egyesek talán anyagi jólétet reméltek a találkozástól.

2023. január 27., péntek

Igehely: Jn 6:8-15; Kulcsige: Jn 6:11 „Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.”

„Nem nagyobb a szükség, mint a Segítő” (HH 750). Bár a probléma nagy volt (200 dénár egy háztartás 8 hónapnyi ellátására volt elegendő), Jézus bemutatta, hogy neki semmi sem lehetetlen. Ő a létezésünk testi oldaláról sem feledkezik meg.

2023. január 26., csütörtök

Igehely: Jn 6:1-7; Kulcsige: Jn 6:7 „Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.”

Jézus kérdések által teszteli és formálja az övéit. Ezekkel a szívben levő gondolatokat, hozzáállást és világnézetet hozza felszínre. Honnan vehetnek kenyeret? Fülöp válaszából az tűnik ki, hogy a megoldás mellett áll, mégsem veszi azt észre!

2023. január 24., kedd

Igehely: Jn 5:30-38; Kulcsige: Jn 5:34 „Nekem azonban nincs szükségem embertől való bizonyságtételre, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.”

Keresztyén környezetben felnőve sokszor természetesnek veszünk dolgokat. Például azt, hogy Isten létezik, hogy szeret minket, hogy Jézus szavai teljes autoritással rendelkeznek. De az első században élőknek, és ma is sokak számára ezek nem egyértelmű tények.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.