Igehely: Jn 9:1-12; Kulcsige: Jn 9:7 „Majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.”
Olykor előfordult, hogy Jézus jelentéktelennek tűnő dolgokat kért az emberektől. Ilyen volt az igeszakaszunkban leírt történet is, amikor arra kérte a vakon született embert, hogy menjen el, és mosakodjon meg a Siloám tavában, ami azt jelenti: küldött.
Igehely: Jn 8:52-59; Kulcsige: Jn 8:54 „Jézus így válaszolt: Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek.”
„Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek.” Egy személynek a lelkülete könnyen megérezhető, amint elkezdünk vele beszélgetni.
Igehely: Jn 8:41b -51; Kulcsige: Jn 8:42 „Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.”
Az ember azt hallja, amit akar. Isten Igéje azt mondja, hogy „Aki Istentől van, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem Istentől valók vagytok.” Az az ember, aki Isten útján akar járni, az meghallja az Isten beszédeit. Aki pedig Istentől van, az szereti az Atyát.
Igehely: Jn 8:30-41a; Kulcsige: Jn 8:31 „Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok.”
Nem mindenki veszi komolyan a tanítványságot. Isten tervezte el, hogy kiválaszt és munkatársaivá fogad minket. Nem az volt Isten terve, hogy kisegítsük Őt, hanem hogy Ő segítsen ki bennünket. Hiába mondja valaki, hogy Krisztus tanítványa, hogyha nem tartja meg az Ő igéit.
Igehely: 1Tim 2:1-7; Kulcsige: 1Tim 2:3 „Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt.”
Vannak olyanok, akik nagyon szépen tudnak imádkozni, kellemes hallgatni, és jól esik rá áment mondani. Isten azonban nem a szép, költői megfogalmazás alapján értékeli ki az imákat. Néhány szempont, ami számít: 1.) egy az Isten (5.
Igehely: Fil 4:15-20; Kulcsige: Fil 4:18 „Átvettem mindent, és bővelkedem. Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként.”
A filippi gyülekezet megértett egy lényeges igazságot: miután mások erőfeszítése folytán eljutott hozzájuk az evangélium, ők is megtehetik, hogy áldozatot vállaljanak az evangélium további terjedéséért. E célból felvállalták időnként Pál apostol anyagi javakkal való támogatását.
Igehely: ApCsel 20:1–6, 27:1–3; Igehely: ApCsel 20:4 „Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz és Szekundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.”
A thesszalonikai gyülekezetben voltak olyanok is, akik nemcsak lelki testvéreivé váltak az apostolnak, hanem munkatársaivá is. Elkísérték Pált, és együtt küzdöttek vele az evangélium diadaláért. Nemcsak beszéltek a szolgálatról, hanem komoly áldozatot hoztak, amikor veszélyes missziós utakra is elkísérték. Az apostollal együtt szembenéztek a halállal is. Arisztarkhosz ott volt a Rómába tartó hajóúton, és Pállal együtt hajótörést is szenvedett.