2026. január 14., szerda

DÉLELŐTT | 
Az emberhalászok küldetése

Igehely: Lk 5:1–11 Kulcsige: Lk 5:10 „De ugyanígy Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!”

A csodálatos halfogás mély szimbolikus jelentéssel bír. Péter, a tapasztalt halász, éjszaka eredménytelenül dolgozott. Jézus tanácsa szerint mégis újra kihajóztak. Az eredmény: olyan mennyiségű hal, hogy a hálók szakadoztak.

Péter reakciója váratlan: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” A csoda hatására ráébredt saját méltatlanságára. Ez a felismerés szükséges minden igazi elhíváshoz. Jézus válasza gyengéd és erőteljes: „Ne félj!” Aztán következik az ígéret: „mostantól fogva embereket fogsz” (Károli).

A halászat eszköztárát át lehet vinni az evangelizációba: türelem, kitartás, szakértelem, csapatmunka. A tanítványok mindent otthagytak és követték őt. A sorsfordító döntés mögött a sorsfordító tapasztalat állt.

Az emberhalászat művészete ma is ugyanazokat az elveket követi: támaszkodni Krisztus szavára, még akkor is, ha emberileg értelmetlennek tűnik; felismerni saját gyengeségünket; elfogadni Isten kegyelmét; majd bátran elindulni a küldetésben.

Milyen „hálókat” használhatunk ma az emberhalászatban? Mit jelent számodra az „emberhalász” elhívás?

Veress Efraim

DÉLUTÁN | 

Felebaráti kötelesség

Igehely: Róm 15:1–6 Kulcsige: Róm 15:1 „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.”

Pál apostol az erős hit felelősségéről beszél. Az erősek azok, akik szabadabbnak érzik magukat bizonyos vallási kérdésekben. A gyengék azok, akik óvatosabbak, aggályoskodóbbak, netán szőrszálhasogatóbbak.

Az apostol világossá teszi: az erősek ne önmaguknak kedvezzenek, hanem mások felé szolgáljanak. A szabadság nem arra való, hogy fitogtassuk, hanem hogy szolgáljunk vele. Ez a keresztyén élet egyik alapelve.

Krisztus példája a mérce: „Hiszen Krisztus sem a maga kedvére élt” (3.v.). Ő lemondott jogairól, hogy másokat szolgálhasson. Ez legyen a mi magatartásunk alapja is!

A felebaráti kötelesség gyakorlati következményei: türelemmel viseljük mások gyengeségeit, építjük őket ahelyett, hogy ítélkeznénk felettük, és a közös céljainkat tartjuk szem előtt. Az egység fontosabb az egyéni szabadságnál.

Hogyan gyakorolhatjuk ezt a felebaráti törődést a mindennapi életben? Miben kell lemondanunk jogainkról mások javára?

Veress Efraim

 Napi áhítat

Igehely: Lk 6:46–49 Kulcsige: Lk 6:46 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?”

Az Úr Jézus különleges dolgokat mondott el hallgatóinak, amelyek elgondolkodtatták őket. Megérthették jobban, hogy mit jelent az új bort új tömlőbe tenni. Az ige hallgatása, az ismeretek bővítése, álláspontok ütköztetése vagy teológiai igazságok megfogalmazása nem elegendő ahhoz, hogy az ige elérje célját (Ézs 55:11). Igei igazságokból épülhet csodálatos ház, díszítve lehet a legnagyobb elmék legszebb szavaival, körülvéve a jószándék sétányaival és az Istennek tett ígéretek örökzöld fáival. Amikor azonban az árvíz jön, kísértések, próbák érik, összedől, mert nincs alapja.