2025. június 6., péntek

DÉLELŐTT | 
Ember soha nem beszélt úgy, mint Ő

Igehely: Jn 7:40–47 Kulcsige: Jn 7:46 „A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő.”

Mi is megtapasztalhatjuk Jézus szavának erejét, ami az Írások által és a Szentlélek bizonyságtétele által érkezik hozzánk. Emberi szavakra is szükségünk van, mert ezek által közösségben lehetünk másokkal, kapcsolódhatunk ismeretükhöz, érzéseikhez és bölcsességükhöz. A beszéd csodálatos dolog. Isten szavára azonban még nagyobb szükségünk van, mint az emberekére, mert ez által Vele vagyunk közösségben.

Keressük tehát a lehetőséget, hogy az Úr hozzánk szóljon! Legyünk nyitottak és vágyjunk rá! Igaz, hogy Isten bárhol, bármikor megszólíthat bennünket. Ahogy egy neves teológus mondta: „Isten szólhat hozzánk egy virágzó cseresznyefa által, Mozart muzsikája által, a vörös kommunizmus által, sőt még egy döglött kutya által is. De ha azt kérdezed tőlem, hol van az a hely, ahol biztosan szól, akkor csak azt mondhatom: a Szentírásban.” Ehhez még hozzá tehetnénk: és az Ő népe között, mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevében, Ő ott van közöttük.

Gondolj azokra az alkalmakra, amikor megtapasztaltad Isten szavának erejét! Milyen hatással volt rád?

Kovács József

DÉLUTÁN | 

A szentség Lelke

Igehely: Róm 1:1–6 Kulcsige: Róm 1:4 „A szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk.”

Pál apostol azt állítja, hogy Jézus Krisztus „megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának [lenni] a szentség Lelke szerint…” (4.v., Károli). A Szentlelket a szentség Lelkének nevezi, aki Krisztus feltámadása által tanúskodik arról, hogy Jézus Krisztus Isten Fia. A Szentlélek nem is lehet más, csak a szentség Lelke. Ez azt jelenti, hogy Ő maga a személyében szent, de azt is, hogy Ő az, aki munkálja a szentséget Krisztus követőiben. A szentség különböző vonásait Pál apostol a Lélek gyümölcsének nevezi (Gal 5:22–23).

Hogyan munkálja a Szentlélek a szentséget bennünk? Bemutatja és kívánatossá teszi előttünk Krisztus személyét; eszünkbe juttatja Jézus szavait, hogy azok alakítsák lelki világunkat és viselkedésünket; vezet bennünket, hogy Isten akarata szerint éljünk; rámutat bűneinkre, hogy megvalljuk és elhagyjuk azokat; erősíti hitünket, hogy Isten ígéreteiben bízzunk; ösztönzi akaratunkat, hogy törekedjünk a szentségre…

Szentek azonban csak akkor leszünk, ha készek vagyunk engedni mindannak, amit a Lélek akar munkálni bennünk. Ne szomorítsuk meg Isten Szentlelkét!

Kovács József

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.