Igehely: 2Tim 4:1–5 Kulcsige: 2Tim 4:2 „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.”
Nem lehet mindenki igehirdető, de mindenki lehet igehallgató. Ezért vizsgáld meg, milyen a hozzáállásod az igehallgatáshoz és annak befogadásához. Mi tetszik neked? Miben méred azt, ami tetszik, amikor igét hallgatsz? A mesék, mondák, az emberi kutatások, statisztikák tartják ébren a figyelmedet, vagy a tiszta ige magyarázata? Vigyázz, soha ne az legyen a mércéd, hogy mi tetszik neked, mire könnyebb figyelni, hanem inkább az, hogy mi igei. Az igehallgatás többek között tanulás, amihez erőt kell kifejteni. Légy türelmes igehallgató!
Nem mindenki tanító, de az Úr parancsolja mindenütt minden hívőnek, hogy a Krisztus beszéde lakjon bennünk gazdagon, és tanítsuk egymást teljes bölcsességgel (Kol 3:16). A nem hívőkkel való beszélgetéseinkben is az igét kell képviseljük türelemmel és tanítással. Könnyebb türelmesen képviselni az igét, ha jó a kapcsolatod a Szerzővel, ha tudod, hogy az ige élő és hatékony (Zsid 4:12), erős önmagában, hogy eredményes legyen (Ézs 55:11), és ha tudjuk, hogy Előtte kell elszámoljunk (1.v.).
Az igehirdetőkért se felejtsünk el imádkozni ma reggel, hogy az egyre nehezedő időkben tudják hirdetni az igét teljes türelemmel és tanítással.
Kelemen J. Sándor
Az engesztelhetetlen szolga
Igehely: Mt 18:21–35 Kulcsige: Mt 18:32–33 „Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?”
Ne légy engesztelhetetlen, kemény szívű, „mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fogtok megítéltetni; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek majd” (Mt 7:2). „Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten” (Jak 2:13).
A megbocsátás az adósság elengedését jelenti: nem róni fel a gonoszt, nem tartani számon, nem akarni bosszút állni, nem kívánni rosszat, hanem inkább a javát annak, aki ellenünk vétett.
A megbocsátás alapja nem a bűn jóvátétele, még csak nem is a bocsánatkérés (habár ebben a példázatban elismeri adósságát a szolgatárs), hanem az, hogy nekünk sokkal többet engedtek el, hogy hozzánk milyen kegyelmes volt az Isten. A megbocsátás döntés kérdése, és ha akarsz engedelmeskedni az Úr Jézus tanításának, hogy hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani egy nap, akkor az imáidra a Szentlélek megadja az erőt, hogy el tudd engedni a másik adósságát.
Megtapasztaltad már bűneid bocsánatát? Igazold azzal, hogy te is meg tudsz bocsátani!
Kelemen J. Sándor
