Igehely: Jel 12:7–12; Kulcsige: Jel 12:7 „Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt.”
Igénk szerint a szellemi harc nemcsak a Sátán és mi köztünk van, hanem a mennyei angyalok és a Sátán és angyalai között is. Ebbe a harcba csak helyenként kapunk bepillantást az ige által, és nem ismerjük a harc teljes lefolyását. Mai igeszakaszunk célja bemutatni, hogy a Sátán és serege legyőzött ellenség. Ha földi perspektívából úgy is tűnik sokszor, hogy a gonosz erősebb, és diadalmaskodik, az ige által láthatjuk, hogy ez nem így van. Naponkénti küzdelmeinkben és kísértéseinkben ne feledjük, hogy aki vádolja a testvéreket, és megtéveszti az egész földet, valójában egy legyőzött ellenség. Visszhangozzon a szívünkben és elménkben: „a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé” (10.v.). Mily megerősítés ez így a nap elején!
A gonosz fölötti győzelemben a hívőknek is részük van. Az angyalok ellenálltak, a sárkány nem tudott felülkerekedni. A testvérek is „legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig” (11.v.). Ne a harc hevét nézd, hanem a harcolás megtiszteltetését!
Milyen hozzáállással kell lenned a 11. vers értelmében?
Kovács József
Az Úré a föld és annak lakója
Igehely: 3Móz 25:23–28; Kulcsige: 3Móz 25:23 „A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.”
Isten ég és föld Ura, Úr minden és mindenki fölött. Ha ezt elismerjük, jó dolgunk lesz, ha ez ellen lázadunk, elveszünk. A 23. vers bemutat egy olyan igazságot, aminek alapelvként való gyakorlását ma is bölcs dolognak tartják: „A földet senki se adja el véglegesen… tegyétek visszaválthatóvá a földet” (23–24.v.). Az embernek szüksége van a földre, hogy azt munkálva méltóan megélhessen. A földtől elszakított ember gyökértelen és kiszolgáltatott. Egy ország is bölcsen cselekszik, ha termőföldjét nem engedi idegenek kezébe kerülni. Mert a föld az Úré, és azért adja az embernek, hogy méltó életet éljen.
Isten eme parancsa az emberek iránti kedvességére utal. Nem akarta, hogy népe között valakik végleg elszegényedjenek anélkül, hogy ne lenne lehetőségük munkával talpra állni. Ez a lelkület kell vezessen bennünket is: egyrészt nem engedhetjük meg, hogy közöttünk testvéreink elszegényedjenek, másrészt meg kell adni nekik azt a lehetőséget, hogy becsületes munkával meg tudjanak élni. Társadalmi szinten ez nagy feladat, viszont a magunk helyén vezessen minket is ez a lelkület. Ezt Istentől tanuljuk.
Kovács József
Új hozzászólás