Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.
Olykor félelmetes utakat kell bejárnunk. A mélységben a kétségbeesés is erőt vehet rajtunk. Itt válik fontossá az élő kapcsolat Jézussal, a napi szinten olvasott ige: ha bennem él, ha ő ül az életem trónján, akkor bizalommal fordulhatok hozzá a próbákban, ő nem hagy magamra. Isten igéje bátorít, arra mutat, aki a világmindenség Ura, győztes Király, életem Megváltója. Isten igéjével szárnyra kelhetek, mint a sasok, és az Isten szemszögéből láthatom meg az életemet. Felülről nézve eltörpülhetnek az óriásnak látszó földi akadályok, megtapasztalhatom Jézus erőt adó szeretetét és oltalmát. Ezért mondja nekem és neked is Isten igéje: Ne félj!
Mikor imádkoztam utoljára hittel? Meghallottam-e Jézus bátorító szavát? Panaszénekkel vagy Istent magasztaló énekkel van tele a szívem és a szám?
Kiss János
Ezért késik a törvényszegők büntetése
Igehely: Mt 13:24–30, 36–43; Kulcsige: Mt 13:30 „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”
A szoros közösség a Megváltóval az ige megértését eredményezi. Jézus az övéit bevezeti az isteni akarat titkaiba. Teljesen másképp látják a világ eseményeit ma is azok, akik az igét olvasva keresik a mennyei Atya vezetését.
Az üldözött, nélkülöző igazaknak sokszor nehéz a bűnösök boldogulását, érvényesülését látni. Lehet, hogy az olvasók között is van ma olyan, aki igazságtalanságnak véli, hogy a körülötte élő bűnösök jobban boldogulnak, mint ő.
Példázatunk a krisztusi látást nyitja meg előttünk, ahogy Isten látja az eseményeket. Az ige magva tökéletes, nem abban van a hiba. Az ige tiszta, igaz. Előfordult abban az időben, hogy az ellenség ilyen kárt okozott a vetésben. Ez csak akkor derült ki, ha a gabona szárba szökkent. Ekkor már nem lehetett kár nélkül gyomlálni. Együtt nőtt a gabona és a konkoly. Igaz és gonosz, Istent követő és Istent tagadó lélek is együtt él. Isten óv minket attól, hogy az ítéletet saját kezünkbe vegyük. A krisztusi lelkület hagy időt a bűnösnek is a megtérésre. Akit én elítélnék, olykor Jézus megmenti: így voltak a szüleim is, akik egy hitetlen élet végén a halálos ágyukon tértek meg Jézushoz.
Hála neki, hogy még kegyelmi idő van! Kinek a megtéréséért tudnánk ma imádkozni?
Kiss János
Új hozzászólás