2024. május 9., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Szemük láttára felemeltetett

Igehely:ApCsel 1:4–14; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

Jézusnak földi élete során gondja volt arra, hogy tanítványai jelek és csodák által saját szemükkel megbizonyosodjanak az ő messiási volta felől. Elérkezett a búcsúzás ideje. A tanítványok most szemtanúi lehettek Jézus felemeltetésének is. Megdöbbenve álltak, és nézték a távozó Jézust, akit lassan felhő takart el szemük elől. Ők lettek Jézus földi életének hiteles szemtanúi. Jézus parancsba adta nekik, hogy maradjanak Jeruzsálemben, és várják meg a Szentlélek kitöltetését. Ahhoz, hogy valóban tisztán lássanak, és értsenek mindent, szükségük volt a Lélek jelenlétére és erejére. A Szentlélek kitöltetése után már nemcsak arról tettek bizonyságot, amit szemükkel láttak, hanem arról is, amit a Lélek megvilágosított előttük az Ige által. Így illeszkedett egybe mindaz, amit láttak, azokkal a prófétai igékkel, amit a próféták már korábban megírtak.

Hit által így nyitotta meg az Úr a mi szemeinket is, hogy lássuk őt úgy, mint „aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható” (Jel 1:8b). A mi szemeink miről tehetnek bizonyságot?

Pardi Benjámin Attila

DÉLUTÁN | 

Isten jobbjára ült

Igehely: Mk 16:14–20; Kulcsige: Mk 16:19 „Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.”

Az emberek többsége jobbkezes. Jobbkézzel tanulunk meg írni, eszközöket használni, így a jobbkezünkkel ügyesebb és precízebb munkát tudunk végezni. A jobbkéz a Bibliában is az erőt és a hatalmat szimbolizálja. Amikor azt olvassuk, hogy Jézus az Isten jobbjára ült, azt értjük alatta, hogy minden hatalom és erő Jézus Krisztusnak adatott. Emberileg szólva Jézus az Isten jobbkeze. Ő az, „akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült” (Zsid 1:2–3).

A mi helyünk a Jézus jobbján kell legyen, amint a menyasszony is a vőlegény jobbján foglal helyett. Amikor Jakab és János anyja azt kérte Jézustól, hogy fiai Jézus jobb és bal keze felől üljenek az ő országában, akkor valóban nem tudta, mit kér. Az Úr Jézus azt mondta, hogy amikor eljön, „összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja” (Mt 25:32–33).

Adjunk hálát Istennek, hogy vele együtt minket is feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért (Ef 2:6)!

Pardi Benjámin Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Karácsonykor eszünkbe jutnak szeretteink, ismerőseink. Isten is gondolt reánk, és elküldte Fiát a mi világunkba: „hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért” (1Kor 9:15). Isten jóságáról, szeretetéről tanúskodik: „Leszállott a mennyei fényből, elhagyta a dicső hazát, hogy széttörhesse rabbilincsünk, hogy hintsen az éjbe sugárt” (ÚHH 499).