Igehely: Ef 4:30–32; Kulcsige: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”
A Szentlelket meg lehet szomorítani – ez is bizonyítja, hogy ő személy. Megszomoríthatjuk az életvitelünk által. Pál figyelmeztet a haraggal, veszekedéssel, pletykával, a káros, romboló beszéddel és általában a másokkal szemben tanúsított helytelen magatartással kapcsolatban. Ehelyett megbocsátónak kellene lennünk, ahogyan Isten is megbocsátott nekünk.
A Szentlélek pecsétjéről is beszél az Ige. Köztudott, hogy a pecsétviasz felveszi a rányomott pecsét mintáját. A Szentlélek pedig folyton azon dolgozik, hogy a Krisztusra való hasonlóságot valósítsa meg életünkben. Mekkora befektetés! Megszomorító, amikor ilyen rendkívüli befektetés mellett az eredmény e nemes cél ellentétje!
Milyen a mi magatartásunk? Harag, keserűség, fölgerjedés, lárma, rágalmazás jellemzi életedet? Ha igen, akkor ez egy nehéz és legyőzött életről szól. Hogyan lehet eltávolítani életünkből azt, ami helytelen? Valljuk meg az Úrnak, és tegyük le a keresztnél. Kérjük őt, hogy helyébe adjon megbocsátó lelkületet.
Magatartásod és cselekedeteid Urad szomorúságára vagy örömére vannak?
Giorgiov Adrián
Övezd fel derekadat!
Igehely: Jer 1:17–19; Kulcsige: Jer 1:17 „Kösd azért derekadra övedet, indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok! Ne ijedj meg tőlük, különben én ijesztelek meg általuk!”
Amikor Isten arra szólította fel Jeremiást, hogy övezze fel derekát, ő azonnal tudta, hogy mire készülhet. A hosszú köntöst viselő ókori keleti ember akkor övezte fel derekát, amikor munkához látott vagy harcolnia kellett. A fiatal Jeremiás további életét az Úrért való munkálkodás és harc jellemezte. Ha Jeremiás helyében lettem volna, vajon hogyan reagáltam volna arra, amit az Úr mondott itt neki?
Isten a Lelkének vezetése által megmutatja nekünk is, hogy mi a feladatunk országa építésében. A Krisztus által nyert új életben kitartó munkára hív minket, és lelki harcokra is lehet számítani. Milyen kifogásokkal szoktunk mentegetőzni, amikor egy konkrét feladatra szólít fel az Úr? Változtassunk az ilyen szokáson! Ő megígérte, hogy megerősít és velünk lesz. Azzal bizonyítjuk, hogy ezt elhittük, ha engedelmeskedünk a parancsának. Ami a lelki harcokat illeti, szintén az ő ígéretében bízhatunk: ő velünk lesz, hogy megszabadítson!
Nekünk, újszövetségi hívőknek is intézi az Úr a felszólítást: „Álljatok hát elő, körülövezvén derekatokat igazlelkűséggel!” (Ef 6:14).
Giorgiov Adrián
Új hozzászólás