2024. június 29., szombat

DÉLELŐTT | 
Járjunk világosságban!

Igehely: 1Jn 2:7–11; Kulcsige: 1Jn 2:10 „Aki szereti a testvérét, az a világosságban marad, és nincs benne semmi megbotránkoztató.”

Világosságban járni azt jelenti: szeretetben járni! Minél nagyobb a szellemi-lelki sötétség és vakság, ez annál inkább ellehetetlenül. Ezt az Úr Jézus így fogalmazta meg: „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül” (Mt 24:12). Nem kell a sokak-hoz tartozzunk, mi járjunk szeretetben!

Ez a régi parancsolat azért lett újjá (Jn 13:34), mert Jézusban „a szeretet megvalósítható, a keresztyén élet valósága.” „Múlik a sötétség” az evangélium hirdetésével, a Krisztushitre jutottak élete megváltozik, újjászületve megtelnek Isten szeretetével, és abban járnak, ez az igazi világosság (8.v.). A szeretet nem csupán érzés, hanem magatartás és tett is. A Krisztus követőinek életében ez megnyilvánul a szavakon túl az életvitelükben is.

Tehát János apostol egyértelmű: „aki szereti a testvérét, az a világosságban van” (10.v.). A gyűlölködő nagyon messze sodródott az evangélium igazságaitól, ezért „még mindig sötétségben van” (9.v.), amely megvakította őt.

Hova vezet a gyűlölet (11.v.)? Miért nem megbotránkoztató az, aki szeret (10.v.)? Én szeretetben járok?

János Levente

DÉLUTÁN | 

Örömteli szolgálat

Igehely: Zsolt 100:1–5; Kulcsige: Zsolt 100:2 „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!”

Az 1–3. verset a jeruzsálemi templomba való bevonuláskor, a kapu előtt énekelte a gyülekezet, a 4–5. verset viszont a templomudvaron belül álló kórus. Örömmel menjünk mi is istentiszteletre, őt imádva járuljunk az Úr elé: „szolgáljatok az Úrnak!” (2.v.).

Isten méltó, hogy ujjongva, hálaénekekkel dicsérve áldjuk (4.v.), imádjuk őt itt „az egész földön” (1.v.) is, ahogyan a mennyben dicsőítik a trónon ülőt. A méltatlanságunk Isten imádatára az Úr Jézus önfeláldozása, bűneinkre engesztelést szerző halála által lett feloldva, így ujjongó hálaadással járulhatunk szent színe elé.

Viszont meg kell vizsgálnunk életünket, nehogy alkalmatlanná tegyenek az Isten imádatára a megtűrt vétkek; a rendezetlen következményei egy-egy bűnnek. Ha tudatos engedetlenségben él, vagy csupán megjátssza az odaszánt életűt valaki, akkor szolgálata nem kedves az Úr előtt. Az örömhír az, hogy Jézus Krisztus által újra bűnbocsánatot nyerhetünk, helyre lehet állni, és rendezni életünket! Újra közösségben élhetünk az Úrral, vallást tehetünk Istenünkről, akit személyesen is ismerünk, tapasztalunk, így őszintén imádhatunk.

János Levente

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
14 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.