2024. július 19., péntek

DÉLELŐTT | 
A törvény átkától megszabadítva

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.

Nincs ez fölöslegesen túlbonyolítva?! Az Édenkertben Isten megmondta az embernek, hogy amely napon eszik a tiltott fáról, meghal. Elcsábult. Megkívánta. Evett. Meghalt. Azóta minden ember lelki halálban „él”. Ezt a bűnös életet leleplezi, sőt nyilvánvalóvá teszi a törvény. Pál megértette, hogy „éppen az életre adott parancsolat lett halálommá” (10b.v.). „Úgy találtaték” – Károli szava egy személyes felismerést takar, amit valaki más kezdett és vitt végbe Pál életében. Ez a valaki alapigeversünkben: a Lélek.

Te megszabadultál már a törvénytől? Hogyan egyszerűsíted le, éled meg naponta ezt a szabadságot?

Papp Dániel

DÉLUTÁN | 

Az akadályok legyőzése

Igehely: Zsid 12:1–2; Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”

Egy régi vicces reklám jut eszembe. Páncélos lovag rohan a zord vár börtöne, a raktárbástya felé, áttör minden akadályon, vizesárkon, tűzokádó sárkányon, leszakadó lépcsőkön, s amikor feljut a toronyba, a bizakodó rab elé rohan: „Hát visszajöttél értem, hős lovag?” „Ugyan már, királylány, én csak a debreceni libamájkonzervekért jöttem!” S széles mosollyal mutatja a kamerának a zsákmányt…

Ennél többért küzdenek a sportversenyzők, és még többért a hívők. Számunkra a hitelődök nemcsak jó példák, hanem már nézők a stadion tribünjén, körülveszik a küzdőtéren még versenyben lévőket. E két segítő körülmény (bizonyságtevők köröskörül és előttünk a versenypálya) mellett ott van két akadályozó is: minden ránk nehezedő teher és megkörnyékező bűn. Melyik oldal győz? A segítség vagy a hátráltatás erősebb? Bukás vagy diadal lesz végül?

Jézus győzött! Gyalázat és kereszt volt az útja, hogy nekünk már simább legyen. Ha rá nézünk, minden akadályon át elérjük a célt, s megkapjuk a győzelmi koszorút. Fussunk még! Kitartás!

Papp Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 12 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 9:30–10:10; Kulcsige: Róm 9:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”

Azt szokták mondani, hogy a hit mindenkinek magánügy. Ez nem igaz. Jézus ezt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” (Mt 10:32–33). A tanítványok Jézus feltámadását nem hitték el, akkor se, ha olyanokkal beszéltek, akik találkoztak a feltámadott Jézussal. Szükséges volt a személyes találkozás Vele. Mivé váltak a találkozás után? „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4:20)