2024. január 5., péntek

DÉLELŐTT | 
Kitartóan haladunk tovább a keskeny úton!

Igehely: Préd 7:1–16; Kulcsige: Préd 7:14 „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.”

A Préd 7:14 elénk tárja, hogy Isten úgy tervezte az emberi életet, hogy ne tudjuk kitalálni, mit hoz a holnap. Viszont, ha nem tudjuk, akkor milyen módon tudunk felkészülni a jövőre? Amilyen fontos a válasz, olyan egyszerű is: Istenben bízva, rá hagyatkozva. Ő tudja, mi vár ránk, tudja, mi lesz egy nap múlva, és ezer év múlva is. Ő kezében tartja a világmindenséget és annak jövőjét, meg a miénket is. A mi feladatunk az, hogy bízzunk benne, higgyük el ígéreteit, és haladjunk a keskeny úton, ami az engedelmesség útja.

Isten igéje a következőket mondja: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel 2:10c). Nem csak ma vagy ebben az évben szükséges a hűség, a kitartás, hanem mindhalálig. Aki viszont Istenbe veti bizalmát, az nem szégyenül meg. Ő, aki alkotta és irányítja a világmindenséget, a mi életünket is jól igazgatja.

Ha megbotlottunk, meghátráltunk vagy elestünk, a jó hír az, hogy Isten karja elég erős ahhoz, hogy felemeljen, megerősítsen és megtartson. A kérdés az, te kiben bízol? Milyen úton haladsz? Hogyan nyilvánul meg Istenbe vetett bizalmad?

Papp Lénárd

DÉLUTÁN | 

Tegyen készségessé minden jóra!

Igehely: Zsid 13:20 „A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát.”

Ma este imádkozzunk, hogy Isten tegyen készségessé bennünket minden jóra, hogy az Ő akaratát teljesítsük, és így gyönyörködhessen mindennap bennünk. Előttünk van úgy Isten munkája, mint a mi felelősségünk. Igénk egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy Isten az, aki bennünket késszé tud tenni minden jó cselekedetre, de hangsúlyozza a mi felelősségünket is. Nem szabad egyik hibát sem elkövetni: Sem azt, hogy mivel ez Isten munkája, akkor nekem nem is kell tennem semmit; de azt sem szabad hinnünk, hogy minden csak rajtunk múlik.

Kérd Istent, hogy munkálkodjon életedben, kérd, hogy Ő legyen az, aki készségessé tesz téged minden jóra, de élj is ennek az imádságnak a fényében. Sanyargasd meg a testedet, ha szükséges; vállalj különböző áldozatokat, ha kell; tégy meg mindent, ami rajtad áll; de ezzel együtt ismerd el, hogy Jézus nélkül semmit sem tudsz cselekedni (Jn 15:5).

Még ha nem is értjük meg pontosan, hogy ez hogyan működik, a Biblia mind a kettőt igen kihangsúlyozza. Nem is kell mi mindent megértsünk és megmagyarázzunk, de mindannyiunknak a kötelessége, hogy eszerint éljünk. Te milyen jó cselekedeteket tettél ma?

Papp Lénárd

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?