2024. augusztus 19., hétfő

DÉLELŐTT | 
Kettős állampolgárok vagyunk

Igehely: 1Pt 2:13–17; Kulcsige: 1Pt 2:17 „Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.”

Születésünktől fogva valamelyik országnak a polgárai vagyunk. Lehetséges azonban egy másik ország állampolgárságát is megszerezni üzleti érdekek miatt, kivándorlás által, vagy éppen a történelmi határok módosítása miatt elveszített polgárjog visszaszerzése által. Igazán elkötelezett azonban mindenki csak egy ország iránt lehet.

Az Úr Jézus a hegyi beszédben arra szólította fel hallgatóit, hogy keressék Isten országát. Az ő országának is csak születés által válhatunk a polgáraivá. Így lehetőségünk van a földi országunk mellett mennyei perspektívában élni. Ezért gyakran elfog a honvágy, amikor a földi országunkban nem a bibliai, mennyei normák szerint mennek a dolgok. „Vendégként” meg kell mutatnunk, hogy a másik országunkban milyen rend, béke, szeretet, tisztelet stb. uralkodik. Mindenkinek meg kell adnunk azt a tiszteletet, ami neki jár, még akkor is, ha nem érdemli meg. Az istenfélelem viszont legyen a legfontosabb!

Van-e valaki, akit nehéz tisztelned? Ma imádkozz érte, és bánj vele mennyei nagyvonalúsággal.

Kovács Barna

DÉLUTÁN | 

Debóra győzelmi himnusza

Igehely: Bír 5:1–12; Kulcsige: Bír 5:2 „Feltámadt az életkedv Izráelben, önként fölkelt a nép, áldjátok hát az Urat!”

Debóra győzelmi mámora minket is örömteli éneklésre serkent. Mert Isten győzelmet tud adni akkor is, ha a bátrak megfutamodnak. A férfi katonák ereje mellett szükség volt a női bátorságra és bizalomra. A gyávaság erőelszívó, a hit ellenben visszaadja az életkedvet.

Isten nem hagyja népét vezetés nélkül. Debóra megpróbált utasításokkal irányítani, ám fizikai jelenléte bátorította fel a harcosokat a csatára. A taktika bevált; a Tábor hegyéről lerohanó sereg meglepte a sokkal jobban felfegyverzett ellenséget. Az isteni vezetés mindig beválik, csak legyen eszköz, aki erre fogékony.

A győzelem másokat is fellelkesít a harcra. Debóra biztatására kezdtek előállni az önkéntes harcosok. Senki sem akar meríteni a kudarc keserű kútjából. A hitnek és a lelkes bizonyságtételnek nagy ereje van. Olyan, mint friss víz az eltikkadt utazónak.

Vannak példaértékű nők, akik a hit harcát bátran vívják. Ilyen volt Susanna Wesley is, aki két evangélistát nevelt: Károlyt és Jánost, akik 300 évvel ezelőtt sarkaiból forgatták ki Angliát.

Kovács Barna

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).