Igehely: Jel 11:7-10; Kulcsige: Jel 11:7 „És amikor bevégzik bizonyságtételüket, a fenevad, amely feljön az alvilágból, hadat indít ellenük, legyőzi és megöli őket.”
Rendelt ideje van mindennek. Istennek gondja lesz rá, hogy a nagy nyomorúságban is legyenek tanúi, akik prófétálnak. Isten két választott tanújának különösen nagy hatalom és isteni védelem adatik egy előre megszabott időre. Isten megóvja őket, amíg a bizonyságtételüket be nem fejezik. Küldetésük betöltése után viszont megöli őket a fenevad.
A világ nem ünnepli az isteni tanúk által továbbított próféciát, mert az leleplezi őt. Azt az életvitelt nevezi gonosznak, amit a világ szeret, és amiből nem akar változni. Inkább ünnepli Isten tanúinak a halálát. A világ gyűlölete mögött azonban maga a Sátán áll, aki folyamatosan támadja Isten népét, pontosabban azokat, akik Istenről tanúskodnak. Emiatt a folytonos támadás miatt kell emlékeztetnünk magunkat arra, hogy – függetlenül attól, hogy az utolsó időkben élünk-e vagy sem – minden az Isten által megszabott időben történik, az idők végén pedig a Bárány újra győzni fog.
Napi elmélkedés: Milyen tanúja vagyok Istennek? Hogyan tanúskodhatok jobban Istenről a hétköznapokban? Érdekel-e a világ (az emberek) sorsa, vagy várom a pusztulását?
Szűcs Attila Levente
Az irgalmas és kegyelmes Isten
Igehely: 2Móz 34:5-9; Kulcsige: 2Móz 34:6 „Elvonult előtte az Úr, és így mondta azt ki: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!”
Az Ószövetségben gyakran találkozunk Istennek olyan neveivel, megszólítási formáival, amiket emberek istenélményük után mondtak, rácsodálkozva Istenre, kiemelve azt a tulajdonságát, amit megtapasztaltak, például: „Az Úr az én hadijelvényem” (2Móz 17:15); „Az Úr a békesség” (Bír 6:24); „Az Úr az én kősziklám” (Zsolt 144:1). A kijelölt szakaszban viszont Isten önmeghatározásával találkozhatunk, ami a zsidók számára Isten jellemének a lényegét jelentette.
Mózes a közelmúlt terheivel áll Isten jelenlétében a 34. részben – a nép a bálványimádás bűnébe esve, a kőtáblák összetörve –, várja Isten kijelentését. Ha őszinték vagyunk, sokszor mi is így állunk Isten előtt. Tisztában vagyunk azzal, hogy megérdemeljük a büntetést. A mi szerető Atyánk ilyenkor megmutatja nekünk azt, hogy Ő irgalmas és kegyelmes Isten. Ézsaiás 57:15-ben ezt olvashatjuk: „de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok, hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek, és új életre keltsem a megtört szíveket.”
Ha megtapasztaltad, hogy irgalmas és kegyelmes az Úr, legyél alázatos, szelíd és szeretetteljes a körülötted levőkkel, tudva, hogy nem érdemből van üdvösséged.
Király Jonathán
Új hozzászólás