2023. október 3., kedd

DÉLELŐTT | 
Imádkozzunk bölcs szívért!

Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”

Két idős ember találkozott a piacon. Hallottam, ahogy azt mondja az egyik: „Tudod, nekem már minden nap kegyelem!” Jó volt hallani! Jó, ha az idős ember megelégedett. Még akkor is, ha életünk nagyobb része hiábavaló fáradság (10. v.). Vagy ahogy Jákób mondja a fáraónak: „Vándorlásom éveinek a száma 130 esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal” (1Móz 47:9).
Szinte nevetséges, mikor gratulálunk a születésnaposoknak, hogy elértek egy bizonyos életkort. Mintha az az ő érdemük lenne! Akkor van baj, ha az ember ezt tényleg magának tulajdonítja: „hát egészségesen éltem!” Mózes ezt másképp látja: „Uram, te voltál!” Vagy ahogy Jeremiás látta: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: Minden reggel megújul, nagy a te hűséged!” (JSir 3:22-23). Azt szokták mondani az igen idős, nagyon beteg emberre: „Meg vannak számlálva a napjai.” Igen, Istennél mindannyiunknak meg vannak számlálva a napjaink.
Imádkozzunk azért, hogy tanítson az Úr úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! „Hálát adok, Uram, az életért, csak rólad énekel hegy, völgy, s a rét. A napokat te számolod, Uram, én mindenért hálát adok.” (HH 268.)

Dóczé Bálint

DÉLUTÁN | 

Az Úr dicsősége elhagyja Jeruzsálemet

Igehely: Ez 11:14-16, 22-25; Kulcsige: Ez 11:23 „Fölszállt az Úr dicsősége a városból, és megállt azon a hegyen, amely a várostól keletre van.”

Ismerős a bibliai történet, amikor Izráel népe elhagyta az Urat, Istent mégis maguk mellett szerették volna tudni, ezért elvitték a szövetség ládáját a csatába. Azonban csúfos vereséget szenvedtek, mert az Úr dicsősége elhagyta őket (1Sám 4). Saul, Izráel királya is jól indult, de miután vétkezett, eltávozott tőle az Úr Lelke (1Sám 16:14). Napjainkban is ismerünk embereket, akik jól indultak, de elhagyták az Urat, és szégyenére vannak az Ő nevének. Ugye, kedves testvérem, te nem tartozol közéjük? Te az Urat, a Krisztust szentnek tartod a szívedben (1Pt 3:15)? „És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára” (Ef 4:30). Tudod, ugye, hogy a tested a benned levő Szentlélek temploma (1Kor 6:19)? 
Nem véletlen, hogy a Szentlélek galamb formájában jelenik meg az Úr Jézus bemerítkezésénél. A galambot a tenyeredből etetheted. De ha durván elkergeted, megbántódik, és otthagy, lehet, hogy vissza se jön többé. „Ezért tehát szeretteim... félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket” (Fil 2:12). „A Szentlelket ne űzzed el, világba, ó, vissza ne menj! Üdvözítődhöz futnod kell, mikor teszed, ó, mért ma nem?” (HH 44.)

Dóczé Bálint  

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?