2023. október 29., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Térjetek meg!

Igehely: ApCsel 3:11-26; Kulcsige: ApCsel 3:19 „Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek.”

A megtérés Isten kegyelmi ajánlata és munkája a bukott ember helyreállítására, ami ugyanakkor egy egyedülálló sorsfordító lehetőség. „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát… hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 18:23).
Igénkben az említett meggyógyult sánta esete jól illusztrálja a megtérés életet megváltoztató erejét. Minden ember a bűn miatt „sántának” születik, és képtelen igazi életet élni. Kiszolgáltatott, tehetetlen, koldulásból él, mert átok alatt van. Amikor megtér, megbánva és elhagyva a bűnt, Isten csodát tesz, az ember „lábra áll”, és egyenesen jár. Ezt a változást a megtért is észreveszi, de mindazok is, akik addig ismerték, és csodálkoznak ezen.
A megváltozott élet Jézusnak ad minden dicsőséget, mint ahogy tette ezt Péter is. Eltereli magáról a hallgatóság figyelmét, és ráirányítja Jézus Krisztusra. Nem akar kitűnni, hanem alázatosan Jézusra mutat. Elmagyarázza, hogy a sánta is azért gyógyult meg, mert hitt Jézus győzedelmes nevében, akit az Atya feltámasztott a halálból. De Péter nemcsak Jézusra tereli a csodálkozók figyelmét, hanem arra is, hogy tekintsenek önmagukba: „Tartsatok tehát bűnbánatot és térjetek meg!”; „Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva” (Jóel 2:12)!
Miért kell megtérni? Azért, mert elveszett, bűnös életünkkel Jézust mi is kiszolgáltattuk, megtagadtuk és megöltük. Péter a megtérés szükségességére mutatva három áldott következményt is kijelent: a.) hogy így „eltöröltessenek a ti bűneitek.” „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért” (Ézs 43:25). b.) „hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje”, ami az isteni megbocsátás, megnyugvás velejárója. c.) hogy „elküldje Jézust” és akkor beteljesül minden ígéret azoknak, akik megtérnek. „Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok” (1Pt 1:13).
Hallgatsz már Jézusra mindenben, amit mond? Számodra eljött a megtérés napja? Áldott vagy, áldás vagy mások számára?

Dézsi István

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát a kegyelemből fakadó megtérésért és éljünk vele most! – Jóel 2:12-13

Bibliaóra: 

Bibliaóra: A fontossági sorrend leckéje – Lk 12:13-31 (Lk 12:31)

DÉLUTÁN | 

A Krisztusban hívők reménysége

Igehely: 1Jn 3:1-10; Kulcsige: 1Jn 3:3 „Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.”

„Évekkel ezelőtt egy áramfejlesztő vízierőművet építettek egy völgyben. Az ott levő kis város lakóit lassanként áttelepítették, mert a város víz alá került, amikor a vízzáró gátat fölépítették. A gát fölépítésére hozott döntés és a gát felépítése közti időben a városban
levő épületek, amelyeket korábban nagyon szépen rendben tartottak, teljesen leromlottak. A csinos kis városból romváros lett. Miért történt ez? A válasz egyszerű. Ahogy egy lakó mondta: Ahol nincs remény a jövőben, ott nincs munka a jelenben.” (Illusztrációk, baptista.hu)
A Krisztusban hívők reménysége nem ebben a földi életben van, hanem az örök életben. Hiszen „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk” (1Kor 15:19). Mennyei Atyánk nagy szeretetéből minden Krisztusban hívő Isten gyermeke, mert „újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre” (1Pt 1:3). Csak a Krisztusban hívőknek van ilyen reménysége! Nagyon
hasznos és szükséges ez a reménység, mert „még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk”. Isten ígéretein alapuló reménységünk által viszont „Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.” Úgyhogy minden
Krisztusban hívőnek az a legfontosabb, hogy tiszta és szent életre törekedve világosságban járjon. Mert „ha világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől” (1Jn1:7). Jézus „azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket”, és ezt úgy tette, hogy magára vette, átokká lett: „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Kor 5:21). Megjelent, mint Isten üdvözítő kegyelme, nevelve minket „hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban” (Tit 1:12). Csak Krisztus igazságában megmaradva van lehetőség bűntől mentes életet élni (1Jn1:9).
Csak Krisztus által van oltalom és győzelem a bűn ellen. Csak Krisztus a mi reménységünk.

Dézsi István

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.