Igehely: Jn 17:9-19; Kulcsige: Jn 17:14 „Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.”
Miközben tanítványaiért imádkozott, Jézus Krisztus nagyon jól tudta, hogy segítségre lesz majd szükségük. Ezért küldte el Szentlelkét, ezért járt közben a megtartatásukért. Ebből az imádságból kiderül, hogy hívő emberként élni nem azt jelenti, hogy kiköltözünk a világból. Nem azt jelenti, hogy elzárkózunk a társadalomtól és az emberektől. Nem azt jelenti, hogy nem ér minket semmilyen támadás, semmilyen kegyetlen bánásmód azért, mert mi Krisztus követői vagyunk. Azt viszont jelenti, hogy miközben e világban élünk, teljes mértékben nemet kell mondanunk azon gondolkodásmódnak, viselkedésnek, életfilozófiának, amely istentelen, sötét és gonosz. E világban, de nem e világból vagyunk, mivel mi már a mennyország polgárai lettünk. Ebből következik az, hogy a mi életszemléletünknek ebben a világban a menny életszemléletét kell tükröznie. Mindezt azért, hogy Isten nevére dicsőséget hozzunk, és embereket segítsünk Megváltónk keresztjéhez.
Igyekezzünk ma is krisztusian élni a munkahelyünkön, az iskolában, a családban és bárhol, ahol megjelenünk. Az Úr adjon erre erőt és kegyelmet!
János Csaba
Gedeon elhívása
Igehely: Bír 6:11-24; Kulcsige: Bír 6:14 „Az Úr ekkor odafordult hozzá, és azt mondta: Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!”
Gedeon szolgálatra való elhívásában több érdekesség is található. Először az, hogy Isten olyan embert szólított meg, aki nem erős és tekintélyes családból származott. Nem volt híres, vitéz ember. Nem volt a legbátrabb sem, és még az Istenhitében sem volt első látásra kimagasló. De az Úr már látta benne azt, amivé később válni fog.
Isten ma is hív és szólít embereket a szolgálatra. Könnyebb lenne talán elbújva csépelni a búzát, és a saját dolgoddal foglalkozni inkább. Az Úr azonban keresi azokat, akik készek eszközökké válni a kezében. Megtörténhet, hogy magadra és körülményeidre tekintve azt mondod, hogy alkalmatlan vagy arra, amire Isten hív. Egyrészt ez nagyon jó! Azt, aki alkalmasnak tartja magát, felkészültnek és erősnek, azt az Úr nemigen tudja használni, mert általában az ilyen ember magában bízik.
Aki látja a semmiségét, szegénységét, segítségre szorultságát, az tudja, hogy csak Istennel mehet előre, és csak vele képes valamit is tenni a szolgálatban. Csak merj kilépni a biztonságot nyújtó komfortzónádból, és ha az Úr hív, mondj igent neki, mert Ő lesz veled.
János Csaba
