2023. július 31., hétfő

DÉLELŐTT | 
Fülöp és a samáriai misszió

Igehely: ApCsel 8:4-7; Kulcsige: ApCsel 8:7 „Sok megszállottból ugyanis hangos kiáltással kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta is meggyógyult.”

Fülöpöt az Úr arra használta fel, hogy a jeruzsálemi gyülekezetben részt vegyen az adminisztratív szolgálatban. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy lelki szolgálatot is végezzen. Akárcsak István, aki, amikor rátámadtak, felhasználta a lehetőséget az ige hirdetésére, Fülöp az üldöztetést arra használta, hogy az Úr igéjét terjessze Samáriában. Lukács leírja, hogy az evangélium megérintette az emberek szívét – és ezáltal bemutatta, hogy az ige terjesztése az Úr Jézus terve szerint történt, aki a mennybemenetele napján azt mondta tanítványainak, hogy tanúi lesznek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.
Gerhard Oncken misszionárius, annak tudatában, hogy a nagy misszióparancs minden időkre szól, az újonnan alakult baptista gyülekezetek tagjait missziós tevékenységre szólította fel, azzal a felhívással, hogy „minden baptista egy misszionárius!” A tagok mozgósítása által a baptista keresztyének száma megsokszorozódott.
Adjunk hálát azokért misszionáriusokért, akik által eljutott hozzánk az evangélium. Könyörögjünk azokért, akik olyan országokban élnek, ahol üldözik a keresztyéneket. Imádkozzunk, hogy az Úr ébressze fel bennünk a misszió iránti vágyat. 

Petrică Crețu

DÉLUTÁN | 

A gyülekezetben megtűrt bűn fertőz

Igehely: 1Kor 5:1-8; Kulcsige: 1Kor 5:6 „Nem jól dicsekedtek ti. Hát nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti?”

Craig S. Keener professzor az 1Kor 5:6–8 szövegét a következőképpen magyarázza: „A kovász vagy élesztő legnyilvánvalóbb tulajdonsága, hogy átjárja a tésztát, és sütéskor az egész tészta megnő. Pál itt a kovászt a bűn jelképeként használja. Amellett érvel, hogy a korinthusiaknak kovásztalanoknak kell maradniuk, akárcsak a páskakenyérnek a húsvét idején. (IVP Bibliai háttérismeretek kommentárja – Újszövetség).
A szentség minden gyülekezet kiemelkedő jellemzője kell, hogy legyen. Ez nem olyan dolog, amit ne lehetne elveszíteni. Pál apostol úgy ír a korinthusi hívőkről, mint akik Jézus Krisztusban megszentelődtek, és Isten arra hívta őket, hogy szentek legyenek (1Kor 1:1–2), hogy szentségben éljenek. Mi történt azonban? Elfogadták, majd eltűrték a bűnt egyvalakinél – és az apostol figyelmezteti őket, hogy ahogyan a tésztába tett kovász megerjed, és megkeleszti azt, úgy a bűn is megsokszorozódik, és másokat is megfertőz.
Kérjük az Urat, hogy óvjon meg minket mindattól, ami bűnös. Könyörögjünk azok megszentelődéséért, akik nyíltan vagy titokban még mindig bűnben élnek. Adjunk hálát, hogy az Úr figyelmeztet bennünket a bűn következményeivel kapcsolatosan a gyülekezetben.

Petrică Crețu

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.