2023. július 28., péntek

DÉLELŐTT | 
A vak Bartimeus

Igehely: Mk 10:46-52; Kulcsige: Mk 10:52 „Jézus pedig így szólt hozzá: Menj el, a te hited megtartott téged. És azonnal visszanyerte látását, és követte őt az úton.”

Kétféle nyomorúsága volt Bartimeusnak: vak és ebből kifolyólag koldus is. A Mester mégis észreveszi és meggyógyítja.
Lehet azt hiszed, hogy Krisztus elfelejtkezett rólad, mert ..., és sorolhatnád a valós vagy vélt érveid. De tarts ki, és csak figyelj, hisz előbb - utóbb észre fogod venni, hogy a Mester neked is akar segíteni. A koldus megértett egy igazságot: „Jézus itt van”! (47. v.) Cselekszik és kiált, nem érdekli, hogy mások megvetik, lehurrogják. Ő kiált, mert tudja, KI van ott. Lehet, hogy egy vagyunk a tömegből, nem látunk kiutat a sötétségből, lerobbantak vagyunk, szegények, betegek, vagy éppen jól megy sorunk, csak a tömegben elrejtőzünk. Lehetnek bármilyenek is a körülményeink, de ha megértettük, hogy kicsoda Jézus és hogy itt van, akkor bátran „kiálthatunk”. Bartimeus nem látta, hogy mi történik, csak hitt abban, hogy Jézus észrevette őt a tömegben. Vajon miért állt meg Krisztus? Mert nem a koldust, beteget, hanem a megmenthetőt látja benne. Bartimeus először hitt, aztán látott. Testvérek, mi gyakran fordítva akarjuk, először látni akarunk, aztán hinni. Aki elsősorban a tapasztalatot hajhássza a bizalom helyett, félő, hogy elsíklik. Előbb a hit, aztán a látás.

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Pál fogsága

Igehely: ApCsel 24:22-26; Kulcsige: ApCsel 24:23 „Ugyanakkor megparancsolta a századosnak, hogy tartsák őrizetben Pált, de enyhébb fogságban, és az övéi közül senkit se akadályozzanak abban, hogy szolgálatára legyen.”

Pál fogsága nem mondható hagyományosnak. A 23. vers bemutatja, hogy Pál egyfajta mai házi őrizetnek megfelelő helyzetben töltötte a fogva tartását. Minden esetre, mivel szabadsága korlátozott volt, nem tudott teljes mértékben szolgálni a jeruzsálemi közösségnek, de annál inkább tudott Félixnek.
Azt figyelhetjük meg Pál életében, hogy a szolgálat nem függ az ember fizikai helyzetétől (szabadon vagy fogságban), hanem inkább attól, hogy lelkileg mennyire vagyok szabad a szolgálatra. Testileg lehetünk olyan szabadok, mint a madár, és ha olyan sok pénzünk is van, hogy az egész világot beutazhatjuk; de ha nincs lelki szabadságunk, akkor szolgálni sem tudunk. Amikor a bűnök, szenvedélyek fogva tartanak, a szolgálatunk, a bizonyságtételünk fogja megszenvedni a károkat, mert elvész belőle az erő. Pál apostol lehet számunkra a példa arra, hogy lehet igazi szabadságunk a testi fogság ellenére.
Tegyük ma le azokat a terheket, szenvedélyeket vagy bűnöket, amelyek fogva tartanak, és elveszik a szolgálatunk erejét. Jézus meg akar most újítani téged. Te készen állsz rá?

Ferkő Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
19 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?