Igehely: Jn 6:22-27; Kulcsige: Jn 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”
Nyüzsögni, a tömeggel együtt keresni a kapcsolatot a Mesterrel, kiváltság lehetett. Betegek, leprások, lelki szomjtól gyötörtek özönlöttek, hogy találkozhassanak a Messiással. Mások csak vallásos kíváncsiságból keresték Jézust. Egyesek talán anyagi jólétet reméltek a találkozástól. Viszont volt sok olyan is, aki szerette a mély tanítást. Mennyei dolgokról akartak többet hallani. A tömeg vegyes összetételű volt. Az ige olvasóiként mi most hova sorolhatjuk magunkat? Te valóban szeretnél Jézussal találkozni? Erre megvan a lehetőséged, ha őszintén keresed Őt! Te miért keresed Őt? Életünk során sok emberrel találkozunk, akik érdeklődnek lelki dolgok iránt. Keresnek valakit! Mások csak épp arra járnak, amerre Jézust követi a tömeg. Vannak személyek, akiket céltudatosan keresünk, mert tőlük várunk megoldást a problémáinkra. Mi számít igazi eredménynek, ha találkozunk azzal a személlyel, aki fontos nekünk? A nagyszerű élmény, a találkozás öröme?
Találkozni Jézussal akkor éri meg, ha megtalálod nála az üdvösségedet. A találkozás maga pillanatnyi élmény csupán, amikor jól érezheted magadat. De üdvösséget nyerni örök boldogságot jelent. Programokat, konferenciákat szervezni, és ezért sokat tenni szintén nagyon jó! De lelki békességet nyerni és szellemi erőt kapni, sokkal több. Ő látja, miért keresik őt az emberek. Látja a szívedet is. Mit szeretnél kapni ma az Úrtól? Múló kincset, eledelt halandó testednek? Földi javak a szíved vágyai, vagy egészen más cél vezérel már? Időt, energiát mire fektetünk be? A világban annyit dolgoznak az emberek, hogy jól érezzék magukat. Krisztus népe, az Úr gyermekei, mi mire törekszünk? Tudunk-e úgy hatni környezetünkre, hogy mindig a jobb részt válasszuk, amint tette ezt Mária is Betániában? Az Atya Krisztust hatalmazta fel, hogy megszerezzen mindent, ami az örök életre való. Élő hittel ajándékoz meg, hogy elnyerjük az örök életet. Mint jó pásztor, azért jött, hogy ne csak vegetáló lelki életünk legyen, hanem bőségben éljük, és a zsoltárossal elmondhassuk, hogy nem szűkölködünk (Zsolt 23)!
Nekünk is kell tenni valamit mások üdvéért! Adj, Uram, ma nekünk bölcs szívet, amely érted munkálkodik!
Bódis László
Imaáhítat: Esedezzünk élő reménységért és belső emberünk újulásáért! – 2Kor 4:16-17
Bibliaóra: Igaz evangélium – Gal 2:1-21 (Gal 2:16)
A vezető és Isten akarata
Igehely: 1Krón 17:1-27; Kulcsige: 1Krón 17:3 „De még azon az éjszakán az történt, hogy így szólt Isten igéje Nátánhoz: 4Menj, mondd meg szolgámnak, Dávidnak, hogy ezt mondta az Úr: Nem te építesz nekem házat, hogy abban lakjam.”
Tudjuk a Szentírásból, hogy a népek vezetőit Isten rendeli. A felsőbb hatalmasságok tőle valók. Boldog az a nép, akinek Istene az Úr, és tőle rendelt, istenfélő vezetője van. Neki mindig is az volt az akarata, hogy a vezetők, államfők legyenek engedelmes, bölcs emberek. Akik merik vállalni a küzdelmet a gonosszal szemben. Az Ószövetségben voltak olyan királyok, akik igyekeztek Isten kedvében járni. A történelem folyamán később is találunk ilyeneket. Olyat tettek, ami tetszett az Úrnak. Isten elvárása minden emberrel szemben ugyanaz. A közemberre is érvényes, hogy keresse az Ő akaratát és a többi ember javát. Ma is keresi Urunk azokat, akik ily módon szeretnének élni és szolgálni.
Dávid életéből megtanulhatunk néhány szempontot, amely a vezető ember sikerességéhez vezet. (1) Bemenni az Úr színe elé, az Ő jelenlétében időzni, beszélgetni vele; (2) Figyelni Isten emberére, a prófétára; (3) A múltat és a jelent egyben látni, előre nézni. Bízni Isten ígéretében; (4) A tervek és sikerek mögött mindig látni az Úr bölcsességét, hatalmát és kegyelmét; (5) Tudni, a nép nem saját tulajdona, hanem Isten népe; (6) Engedelmesen elfogadni a feladat újraosztását, a saját dicsőségről lemondani más javára; (7) A cél legyen mindig az Úr nevének örök tekintélyt adni, felemelni.
Kinek a népéhez tartozol? Isten szempontjait tartod szem előtt, vagy magad hozol döntéseket, kihagyva a Mindenhatót? Ha a vezető ki tudja mondani, hogy legyen meg az Úr akarata, akkor Ő megáldja azt a vezetőt, népével együtt! A vezető elsősorban legyen szolga. Kell éreznie beosztottainak nemcsak a tiszteletét, de a szükségeit is. Dávid elismerte, hogy nem a nép akaratából, hanem Istentől lett királlyá. A jó vezető Istent tekinti követendő példának mindenben.
Szeretnél ilyen vezetőket látni magad körül? Imádkozz értük, tanulj tőlük, és légy engedelmes először Istennek, és vezetőidnek is! Ha Isten kisebb vagy nagyobb közösség élére akar állítani, ne riadj meg! Ha Ő tett vezetővé, akkor ad erőt, bölcsességet és lelki ajándékokat hozzá! Ha magad ragadod meg a hatalmat, önjelöltként kudarcra van ítélve pályafutásod! „Legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad” (1Pt 5:5).
Bódis László
