2023. április 28., péntek

DÉLELŐTT | 
Engedelmesség a vezetők felé

Igehely: Zsid 13:17 „Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.”

Ahhoz, hogy egy közösség vagy gyülekezet jól működjön, vezetőkre, elöljárókra van szükség, akikről Isten mindig is gondoskodott. Az Úrnak az tetszik, amikor nem emberi törekvés, hanem isteni vezetés által kerül valaki a gyülekezet élére. Az ilyenek iránti engedelmességre kér minket az Úr. Tudnunk kell, hogy ők nem csupán tekintélyhordozók, hanem felelőséggel és számadással tartoznak az Istennek. Amikor buzdítanak, feladattal bíznak meg, intenek, dorgálnak vagy fenyítenek, olyankor Istentől kapott megbizatásuknak tesznek eleget. Amennyiben engedelmeskedünk és alázattal fogadjuk a tanácsukat, örömet szerzünk nem csak nekik, hanem sokkal inkább Istennek. Amikor nem ezt tesszük, megszomorítjuk őket és kárt okozunk magunknak.
Vizsgáld meg magad, hogy engedetlenséged miatt okoztál-e vezetőidnek szomorúságot, álmatlan éjszakát! Ha igen, akkor bánd meg és rendezd velük. Ez máris az irántuk való engedelmesség jele. Tapasztalni fogod, hogy öröm tölti majd el szívedet az övékkel együtt, és kedvességet találsz az Úr előtt is.

Elekes József

DÉLUTÁN | 

Új életben járjatok!

Igehely: 1Pt 4:1-6; Kulcsige: 1Pt 4:1 „Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, vértezzétek fel magatokat azzal a felismeréssel, hogy aki testileg szenved, az elszakad a bűntől.”

Születésünk pillanatától kezdve emberek vesznek körül minket. Szüleink ápoltak, neveltek, majd óvodában, iskolákban taníttattak, próbáltak felkészíteni az életre. Majd jöttek a különböző kívánságok, elvárások, mint: „szeretném, ha ... lenne belőled”. Sajnos, az élet útját járva nem csak ilyen indíttatású emberekkel találkozhattunk, hanem olyanokkal is, akik világi életmódra biztattak és próbáltak rávenni. Kinél hosszabb, kinél rövidebb ideig tartott ez az időszak. Erre mondja Péter apostol, hogy ebből elég! Isten pedig ezt nevezi megtérésnek. Miután nemet mondunk a bűnös életre, jön az Úr és új útra vezet, ami az előbbivel szembe halad. Itt már nincs megalkuvás, egyezkedés, még akkor sem, ha gúnyolnak, megvetnek, kiközösítenek vagy akár szenvedést okoznak. Mindezt vállaljuk, mert ezt tette az Úr Jézus is, példát mutatva nekünk. Bármennyire is csodálkoznak a régi barátok, mi nem velük futunk, mert immár tudjuk, hogy lesz számadás és megjutalmazás.
Ugye, te is jutalmat szeretnél? Akkor járj új életben!

Elekes József

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.