2022. szeptember 8., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Az építők figyelmesen és buzgón dolgoznak

Igehely: Neh 3:13-27; Kulcsige: Neh 3:20 „Utána Bárúk, Zakkaj fia épített buzgón egy másik részt a szöglettől Eljásíb főpap házának a bejáratáig.”

„Ő utána Bárukh, Zakkai fia javítgatott buzgósággal.” A kőfal emelkedik folytonosan és folyamatosan. A folytonosság vízszintesen látszik meg, a folyamatosság pedig függőlegesen. Mikor Isten közbelép egy ember vagy egy nemzet, egy gyülekezet vagy egy közösség érdekében, ott változások történnek. A vízszintes kapcsolatok helyreállnak. Az ember emberségesen bánik a társával. Hogy mit jelent ez? Együtt tudnak imádkozni, dolgozni. Ha nem együtt, akkor egymás mellett. Nem mondják, hogy én vele nem tudok együttműködni. Milyen értelme is lenne annak a kőfalnak, amely növekszik magasságban, és biztonságos, de tőle néhány méterre nyugodtan bejöhet az ellenség, mert a falnak nincs meg a folytonossága! Építkezzünk bölcsen, és buzgólkodjunk, hogy miközben az Istennel való kapcsolatunk épül, szükségszerűen épüljenek a testvéri kapcsolataink is! Lehet, hogy csak egymás mellett buzgólkodunk, viszont a kötést a falon létre kell hozni. Egy egészséges és biztonságos falnak nem lehetnek rései vagy szakadásai, mert akkor gyenge és megbízhatatlan lesz.

Viszont, „aki szereti az ő atyjafiát, az világosságban marad” (1Jn 2:10), és így biztonságban lesz. Mikor buzgólkodtál utoljára ebben? Vannak-e olyan kapcsolatok, amit ma meg kellene erősítened?

Sebestyén László

DÉLUTÁN | 

Visszatért népéhez és isteneihez

Igehely: Ruth 1:6-17; Kulcsige: Ruth 1:15a „Naomi azt mondta: Látod, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez.”

Csak az tarthat meg az úton, aki az útra helyezett. Történetünk két móábi asszonyról beszél, akik elhagyták isteneiket, és zsidó férjük lett. Így Izráel élő Istenéhez is közeledtek. Mi indította őket erre? Isten vagy a szerelem? Biztosra ezt nem tudhatjuk, viszont azt igen, hogy mi vagy inkább ki tart meg ezen az úton. Aki Isten vonzásába került elejétől fogva, vagy időközben, az megmarad az úton, mert ha bármi mást el is veszít, Istent nem veszítheti el, hiszen Ő örökkévaló. Aki viszont az Isten közelébe kerül házastársa, munkahelye, a rokonsága, vagy bármi más helyzet következtében, és nem születik benne Isten iránti igazi vonzalom, az nyitott a visszatérésre, mihelyt elveszíti azt az egy dolgot, ami odavezette.

Bár elveszítették férjüket, mindkét nő ragaszkodott továbbra is Naomihoz. Mégis csak egy ment tovább vele, Ruth, aki nemcsak anyósához ragaszkodott, hanem Naomi Istenéhez is. A másik meny, Orpá visszatért a népéhez és isteneihez. Abban az időben Isten népe más népektől el volt különítve. Most Isten népe Jézus Krisztus teste, a gyülekezet. Az igazi megtérés nem csupán az, hogy elhagyjuk isteneinket, hanem hogy ragaszkodunk az élő Istenhez és gyülekezetéhez, mert ha nem, nagyon könnyen eltérhetünk.

Sebestyén László

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 3:1–13; Kulcsige: 1Thessz 3:3 „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve.”

Pálnak az a nyugtalansága van most előttünk, amit mi is érzünk akkor, ha nem érünk el valakit, pedig tudjuk jól: még jó lenne ott lenni mellette, bátorítani, látni lépéseit, életét. Egyfajta szülői felelősség ez, amit Pál most lelki atyaként él meg. Azon töpreng az apostol: vajon elég erős-e a fiatal gyülekezet hite? Kézzel-lábbal törekszik, hogy ott legyen mellettük, de nem sikerül. Végül Timóteust küldi el hozzájuk maga helyett. Meg a leveleit.