2022. június 1., szerda

DÉLELŐTT | 
A megoldás Jézus kereszthalála

Igehely: 1Kor 1:18-25; Kulcsige: 1Kor 1:23 „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság.”

Az ember a saját elveszett állapotára kereste a megoldást. A zsidók rendkívüli jelre vártak, valami különleges csodára, gondolva, hogy Isten ez által mutatja meg tervét az emberiségnek. A görögök a filozófiában, emberi bölcsességben keresték a választ a nagy kérdésekre, remélve, hogy abban találnak megoldást.

Ezzel szemben Isten olyan egyszerű megoldást tárt az emberiség elé: Jézus Krisztus kereszthalála, amit nekünk, embereknek csak el kell fogadnunk. Ebben van a megoldás ma is az emberiség problémájára, a bűn problémájára. Egyesek ezt a megoldást megvetették Pál apostol idejében is, megbotránkoztak, mások bolondságnak tartották, túl egyszerűnek. „Amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek gúnyolódtak, mások pedig azt mondták: „Majd meghallgatunk erről máskor is.” (ApCsel 17:32)

Az ember ma is valami rendkívüli csodára vágyik, különleges átélésre, vagy olyan beszéd válik vonzóvá számára, amiről beismeri, hogy nem is érti igazán.

Szoktál-e hálát adni Istennek, hogy Jézus kereszthalála kegyelmet hozott?

Rajna Ottó

DÉLUTÁN | 

A Szentlélek megszomorodhat

Igehely: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”

Az Úr adja a Szentlelket mindenkinek, aki megtér, de ez nem jelenti azt, hogy az ember visszaélhet a helyzettel, a csodálatos kiváltsággal. Amikor Pál apostol figyelmeztet, hogy „ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét”, előtte figyelmeztet arra is, hogy „helyet se adjatok az ördögnek”, mert akkor szomorítjuk meg a Szentlelket.

Megszomorítani pedig úgy lehet, ha a magaviseletünk nem kedves az Istennek, pl. lopás, vagy a beszédünk nem megfelelő (rothadt beszéd, Károli), vagy az indulataink nem helyénvalóak (szeretetlenség, irigység, harag).

A Szentlélek az örökkévalóságba vezet bennünket, és oda tanácsol, az a célja életünkkel. Az ördög meg csak a földiekre irányítja figyelmünket, és elveszíteni akarja az embert mindenáron, minden alattomosságot kész bevetni ezért.

Istenünk, segíts minket úgy élni, úgy cselekedni mindenkor, hogy az ördög munkájának ne adjunk helyet soha a szívünkben, és a te Szentlelkedet ne szomorítsuk meg!

Rajna Ottó

 Napi áhítat

Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”

Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.