Igehely: Gal 3:23-29; Kulcsige: Gal 3:26 „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.”
Krisztus nélkül nem lehet senki Isten gyermeke. Az a hatalmas távolság, ami a teremtő szent Isten és az elbukott bűnös ember között van, csak a Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával volt áthidalható. Szentek legyetek, mert Én az Úr szent vagyok, hangzik az ószövetségi parancs, de ehhez felérni csak Krisztus tudott.
Egy frissen bemerített embertől kérdezték meg, hogy mi változott a keresztség után? A válasz sokkoló volt, de őszinte: Ejsze kutyát dugtak, kutyát húztak! Nem a vallási hovatartozásom, sem az egyház szolgálatában eltöltött órák határozzák meg a Krisztusba vetett hitem mélységét! Hanem a Krisztusba vetett hitem határozza meg az életem. Így a szavaim, tetteim, életem minden pillanata Krisztusra kell mutasson.
A címgondolat nem egy kalap alá vesz mindenkit, hanem komoly rostaként áll ma előttünk. Ha Isten gyermekei mindnyájan Krisztusban vannak, akkor én vajon oda tartozom-e?
Ha igen, akkor adjunk hálát, s ha nem, akkor ma még lehet elrontott életemmel Krisztushoz jönni és Isten fiává lenni!
Szilágyi Norbert
Dicsérjétek Istent a győzelemért!
Igehely: Jel 15:2-4; Kulcsige: Jel 15:3 „És énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya.”
Ha Krisztus által új életet kaptam, ha a múltam eltörölte, ha nem vádol már a sátán ezernyi hazugságával és teljes lényem Isten fiát tükrözi mások felé, ha hiszem, hogy Jézus Krisztus Úr, akkor már e földön biztosan tudhatom, hogy a győzelem már enyém! Krisztus győzelme rám is vonatkozik, és ebben a tudatban élni a legnagyobb öröm. Ez a győzelem nem ember által szerzett! Nem tehettem volna semmit annak érdekében, hogy megkapjam, csak elfogadni, hogy az enyém lehet. Krisztus eszközölte ki ezt, szeretete által. Így minden dicséret Őt illeti. Hogyan dicsérjem Istent mindezért?
Alázattal. Mindig emlékeznem kell arra, hogy nem az én érdemem, hogy Isten gyermeke vagyok, hanem Krisztus áldozata által lehetek az.
Önfeledten. Kitörő örömmel hirdetni és megélni a hívő életet, bemutatni azt a csodálatos érzést, amit szabadnak lenni jelent!
Kitartóan. Nem tartok szünetet, nem megyek szabadságra és nem fáradok bele Istent dicsérni.
Örökké. Nem állíthat meg még a halál sem abban, hogy Istent dicsérjem, hiszen a mennyországban örökké ezt tehetem majd. Addig pedig gyakoroljunk buzgón!
Szilágyi Norbert