Igehely: Lk 5:17-26; Kulcsige: Lk 5:20 „Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid.”
„Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.” Ezek a legcsodálatosabb szavak, amelyeket az ember hallhat földi életében. Arról biztosították a béna embert, hogy Jézus nem rója fel a bűnét, és sem földi életét, sem az örökkévalóságot nem kell Isten nélkül leélnie. De honnan tudhatta, hogy ez tényleg így van? Hiszen ezek csak szavak… Jézus a szavával gyógyítja meg őt, de a gyógyulás ténye bebizonyítja, hogy szavai mögött valóság van. Hatalma van arra, hogy szavaival gyógyítson, és arra is, hogy megbocsásson.
Ezt mondja Isten nekünk is számtalan helyen a Bibliában. Világos, hogy Isten megbocsátott nekünk is Jézus Krisztusban. Ha Isten ezt mondja, akkor el kell hinnünk, és örülnünk kell ennek a sziklaszilárd igazságnak, mert szava igaz. Csodálatos szavak: az Istennel való megbékélést jelentik, ami a legfontosabb földi életünkben. Isten most már úgy tekint ránk, mintha egyáltalán nem vétkeztünk volna. „Ember!” – így szólít meg Jézus engem is, téged is, és arra hív, hogy halljuk meg, értsük meg, higgyük el: „megbocsáttattak néked a te bűneid.”
Természetesen arra is hív minket, hogy építsük hátralevő életünket erre a biztos alapra. Másképp nem lesz lelkileg egészséges az életünk. Gondoljunk bele, hogy mit tesz egy gyermek, ha nem biztos abban, hogy szülei szeretik, ha úgy érzi, hogy haragszanak rá? Általában az egész gyermekkora arról fog szólni, hogy bizonyít, hátha elnyeri a szülők szeretetét. Esetleg lázad, mert nem szeretik, akármit is tesz. Volt már arra is példa, hogy valaki harmincéves korában jött rá, hogy a munkáját és keresztyén szolgálatát a szülők előtti bizonyítási kényszer hajtotta, amibe végül belefáradt. Erről szólhat annak is az élete, aki nem az isteni bűnbocsánat és szeretet csodálatos valóságára építi az életét. Ez egészségtelen lelki életet jelent. A farizeusok és törvénytudók is úgy gondolták, hogy vallásos életükkel el tudják nyerni Isten tetszését, és az evangéliumot nem fogadták el. De nem kell ennek így lennie az életünkben, ha odafigyelünk Jézus szavaira, és bízunk bűnbocsátó hatalmában!
Nehéz elhinned, hogy Isten teljesen megbocsátott neked? Miért van ez így?
Mi változna meg az életedben, hogyha ez az igazság még jobban meghatározná az Istennel való kapcsolatodat?
Albu Levente
Imádkozzunk, hogy a keresztyén hitet tőlünk másként gyakorlókhoz krisztusi lelkülettel tudjunk viszonyulni! - Mk 9:38-40
A hit általi megigazulás – Róm 3:1-12, 21-30 (Róm 3:28)
Isten választott népe
Igehely: 5Móz 7:7-8:1; Kulcsige: 5Móz 7:7 „Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az Úr, mintha valamennyi népnél nagyobbak volnátok – hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép között.”
Mielőtt valaki külföldre költözne, mérlegel, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen nagy váltás, aztán ha úgy látja, hogy megéri, akkor országot cserél (sokszor népet is). Vannak, akik egy idő után úgy látják, hogy többet veszítenek az új országban, ezért visszaköltöznek. De sokan úgy vélekednek, hogy megéri nekik külföldön megtelepedni.
Egy új országhoz és néphez tartozni járhat előnyökkel, de járhat hátrányokkal is. Isten népéhez tartozni viszont csakis előnyökkel jár, és ezek messzemenően felülmúlják azokat, amelyeket bármelyik földi ország és nép nyújthat. Tartsuk ezt mindig szem előtt! Milyen áldásokkal jár az, hogy Isten választott népe vagyunk?
„Szeretett titeket az Úr” (8. v.). Isten felfoghatatlan módon szeret minket, ami azt jelenti, hogy a lehető legjobbat akarja nekünk. „Ő az Isten, a hűséges Isten” (9. v.). Isten hűsége nem függ a mi hűségünk ingadozásától. Mellettünk marad életünk végéig, segít, amikor hívjuk Őt. Óriási áldás! Isten irgalmasságát is tapasztaljuk, ha szeretjük Őt (9. v.). Sokszor elbukunk, de Isten irgalmas hozzánk, megbocsát, és ad egy újabb esélyt. Micsoda vigasztalás! Földi áldásokban is részesülünk (13. v.). Isten népe között nem lesz mindenki gazdag, de Ő gondunkat viseli, és bőséget is ad. Távol tartja tőlünk a betegségeket (15. v.). Ez nem azt jelenti, hogy sohasem leszünk betegek, de az istenfélelem testi egészséget is eredményez (Péld 3:8). Isten megsegít az ellenségeinkkel szemben (16-24. v.). Győzelemre vezet minket az akadályok ellenére. Nem kell félnünk! Lehet, hogy elveszítünk csatákat, de a háborút nem, „mert közötted van az Úr” (21. v.)
Szívünk hajlamos azt hinni, hogy különlegesek vagyunk a többiekhez képest, mivel Isten kiválasztott minket. De ezt olvassuk: „Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok” (7. v.). Minket is alázatra tanít Isten. Ahogy a világra születésünk nem az érdemünk alapján történt, ugyanúgy nem tudtuk kiérdemelni, hogy Isten kiválasszon és népévé fogadjon.
Látjuk-e a mindennapokban, hogy mekkora áldás Isten népéhez tartozni? Többet ér-e az Isten népéhez tartozás a földi áldásoknál? Amikor tapasztaljuk Isten áldásait, megmarad-e az alázat a szívünkben?
Albu Levente
Új hozzászólás