2022. december 14., szerda

DÉLELŐTT | 
Kiáltó szó a pusztában

Igehely: Ézs 40:1-11; Kulcsige: Ézs 40:3 „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át!”

Mivel ez az ézsaiási prófécia Bemerítő János személyében teljesedett be (Jn 1:23), ezért nemcsak a kiáltó szó azonosságára derül fény, hanem munkájának mibenlétére is, arra, ahogyan készítette a népet Krisztus fogadására. Bemerítő János a bűnök bocsánatát hirdette személyválogatás nélkül. Ugyanúgy megtérésre szólította fel a képmutató farizeusokat, mint a tisztátalan vámszedőket. Minden vallásos és társadalmi gátat áttörve elérhetővé tette a nép minden rétege számára Isten nekik szánt üzenetét.

Van-e valami, ami akadályoz ma bennünket abban, hogy bárkivel megosszuk az evangéliumot? Előítélet, sérelmek, színlelt szentség, közömbösség? Bármiről is lenne szó, nekünk, mint Isten követeinek, mindezeket el kell hagynunk, hogy eleget tegyünk megbízatásunknak. Kérjük Urunkat, vizsgálja meg ezen a reggelen a bizonyságtevés iránti odaszánásunkat.

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Isten gyújtott szívünkben világosságot

Igehely: 2Kor 4:1-6; Kulcsige: 2Kor 4:6 „Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.”

Pál így válaszolt az őt érő vádakra: (1.) Az evangélium túl nemes ahhoz, hogy a vádakra tekintve elcsüggedjen, és feladja szolgálatát. (2.) Visszautasítja azokat a rágalmakat, miszerint titkos bűnöket dédelgetne, vagy az evangéliumnak egy megmásított változatát hirdetné. Ebben bátran ajánlja magát Isten gyermekei közül bárkinek a megítélésre. (3.) Nem aggódik az ellenszegülők miatt, mert Pál nem önmagát, hanem Krisztust hirdette. Ám mivel nem fogadták a Róla szóló evangéliumot, Pál személyét és munkáját félreértették és támadták. (4.) Mindezekhez a bátor védekező kijelentésekhez bizalmát Pál nem önmagából meríti. Beismeri, hogy minderre csak azért alkalmas, mert Isten gyújtott világosságot szívében.

Soha ne válaszoljunk önelégülten vádlóinknak. Kegyelem nélkül mi is az elveszett vádlók között lennénk. Támadásokra való feleletünkben egyenlő arányban legyen ott a bátorság és az alázat, hiszen csupán kegyelem az, hogy van hitünk, amit megvallhatunk, és szolgálatunk, amit megvédhetünk.

Szűcs Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”

Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.