Igehely: 1Kir 2:26-27; Kulcsige: 1Kir 2:27 „Így űzte el Salamon Ebjátárt, nem lehetett többé az Úr papja. Ezzel beteljesedett az Úr igéje, amelyet Éli házáról mondott Sílóban.”
Istennek vannak ítéletes ígéretei is, amelyek beteljesednek, ha nem történik őszinte megtérés. Mi volt Éli és fiai bűne, ami miatt az ítélet rájuk zúdult? Isten kijelentette magát Éli házának, kiválasztotta őket, hogy az Úr házában a papi szolgálatot végezzék. Ez egy kiváltságos helyzet volt. Hitüknek biztos alapja az Isten kijelentése volt, és szép hívatást is kaptak: közvetíthettek Isten és ember között. Ez volt papi szolgálatuk lényege. Sajnos visszaéltek ezzel, és olyan magatartásuk volt, ami Isten haragját vonta maga után. (1Sám 2:30)
Mi Isten üzenet számunkra? Mi is kiváltságosok vagyunk. Jézus eljött és kijelentette nekünk az Atyát. Eljött a Szentlélek és Jézushoz vezetett. Így lettünk Krisztus-hívők. Abból, hogy keresztyének vagyunk jó életelvek fakadnak, és jó életminőség is. De a kiváltságok mellett kötelezettségünk is van: teljes szívvel szolgáljuk az Urat, és képviseljük úgy az emberek előtt, hogy még mások is hitre jussanak és üdvözüljenek. Az nem hoz jót, hogy „úszunk” a kiváltságokban, de kötelezettségeinket hanyagul, vagy egyáltalán nem teljesítjük. Éli háza elrettentő példa, hogy az ilyen magatartás ítéletet hoz ránk. Szolgáljunk osztatlan szívvel Istennek, hogy áldottak legyünk mi és utódaink is!
Budai Lajos Dániel
„Ne haragudj ránk többé!”
Igehely: Zsolt 85:1–14; Kulcsige: Zsolt 85:6 „Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?”
Gyermekkoromban többször átéltem, milyen az árvíz. Egy darabig csak néztük a nagy vizet, ahogy hömpölyög a patakmederben, miközben az eső megállás nélkül szakadt. Voltak ott tapasztaltabb emberek, akik tudták, mikor kell a patakmedertől eltávolodni. Amikor az alsóbb nagyobb folyó vízszintje megemelkedett, a kis patak vizét nem tudta már fogadni, így kiáradt, és elég hamar elöntötte az udvart, a pincét, sőt a teljes utcát is. De már másnap, ragyogó napsütésben takarítottuk az árvíz nyomait, reménykedve, hogy nem lesz hasonló kihívás egyhamar. Isten népe is hasonló helyzetben volt. Az ítélet felhői eloszlottak, hazakerültek, és elkezdték újjáépíteni a környezetüket, szívükben reménységgel, hogy Isten megbocsátott. Látták a romokat, de hitték, lesz új kezdet. Amit megtanultak az ítélet ideje alatt, azt zsoltárba foglalták, hogy örökérvényű igazságként fennmaradjon utódaiknak.
Nekünk is lehetnek olyan időszakok az életünkben, amikor Isten megengedi, hogy lássuk rossz tetteink vagy keménységünk következményeit. Imádkozzunk a Szent Lélek megvilágosító munkájáért, hogy a hibáinkból tudjunk tanulni. Fogadjuk el Isten helyreállítását, és többé ne kövessük el a múlt bűneit.
Budai Lajos Dániel
