2021. június 12., szombat

DÉLELŐTT | 
A befektetett energia jutalma

Igehely: Mt 25:14-23; Kulcsige: Mt 25:21 „Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!”

Sok mindenbe fektetünk energiát a földi életünk során. De a szerzeményeink legnagyobb része mind az enyészetre van ítélve. Ilyenekre gondolhatunk: karrier, ház, autó, család, önmagam vagy bármi, ami e földi síkon van. A legjobb dolog, amibe energiánkat befektethetjük, az nem más, mint Isten országának építése, amelynek nagy jutalma van.

Ha sáfárként jól tudunk gazdálkodni a ránk bízott javakkal, akkor Isten többet és többet bíz majd ránk, és így részesei leszünk Urunk örömének, ami egy csodálatos dolog az ember életében. Amit az Úrtól kaptunk, azzal kell szolgálnunk az embereket Isten országának elvei szerint, ahogyan Jézus Krisztus is tette, aki „szerte járt, jót tett” mindenkivel (ApCsel 10:38).

Téged vagy engem mire használhat Krisztus a mások életében? Legfőbb dolog, hogy engedjük, hogy használjon az Ő akarata szerint. Isten erre biztat bennünket: „És mindent, amit cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek, az Atyának Őáltala” (Kol 3:17).

Rusu Sándor

DÉLUTÁN | 

Meghiúsítja a ravaszok terveit

Igehely: Jób 5:1–16; Kulcsige: Jób 5:12 „A ravaszkodók terveit meghiúsítja, nem alkot kezük maradandót.”

Csak két nap van az évben, amikor semmit sem tehetsz. Az egyik a tegnap, a másik pedig a holnap. Tehát csak a ma megfelelő arra, hogy tervezz és higgy. Higgy abban, hogy Isten mindent a javunkra formál és alakít. Terveinket azonban igazítsuk Isten igéjéhez, akár személyesek, akár családunkkal kapcsolatosak azok. Olykor lehetnek olyan terveink is, amik nem biztos, hogy megegyeznek az Úr akaratával. Figyeljünk Istenre és az Ő szavára, és akkor a kellő időben mindent megtudunk majd, és meg is értünk.

A ravasz embernek is vannak tervei, de a legtöbb önző és Istenellenes. Az emberek azt gondolják, hogy minden, amit elgondolnak, kiterveznek, annak sikerülnie is kell. De Isten tud az ember terveiről: még a nyelvén sincs a szó, Ő már tud róla. Semmi sem történhet az Ő akaratán kívül. Biztosak lehetünk, hogy a rosszakarás, a ravaszság megtervezett cselekedetei csak addig érvényesülnek, amíg Isten megengedi. És ha megengedi egy ilyen terv megvalósulását, azt is csak azért, hogy ezáltal megvizsgáljon, és formáljon akarata szerint.

Rusu Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.