Igehely: Neh 9:6-15; Kulcsige: Neh 9:6 „Uram, te vagy egyedül! Te alkottad az eget, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket és mindent, ami bennük van. Te adsz életet mindnyájuknak. Téged imád a mennyei sereg.”
„Jeleket és csodákat tettél” – írja Nehémiás, majd fel is sorolja:
1. „a fáraó előtt, összes szolgája előtt és országának egész népe előtt” – a tíz csapás, ami természeti katasztrófák sorozata volt. Isten megkülönbözteti népét!
2. „a tengert ketté választottad”, amikor a nép átkelt száraz lábbal a Vörös-tengeren, az ellenség pedig odaveszett. Isten utat nyit a lehetetlen helyzetben is!
3. „felhőoszlopban vezetted őket…tűzoszlopban” – Isten vezetési módjai a pusztai vándorlások során. Isten vezetésére való hagyatkozás!
4. „alászálltál a Sinai-hegyre” – a törvényadás következtében Isten szentségének és hatalmának a megjelenése!
5. „az égből adtál nekik kenyeret, amikor éheztek… a kősziklából… vizet” – mannát adott kenyérként, majd fürjek lepték el a tábort. Isten gondot viselt a kietlenség közepén is!
A felsorolt események kötődnek a pusztai vándorláshoz, amikor a természetfelettit használta fel Isten, hogy népéről gondoskodjon. De számtalan hasonló eset történt a honfoglalás időszakában is, mely mind Isten nagyságát bizonyította. A mi földi vándorlásunk során is gyakran megnyílik az ég, a kőszikla, sokszor érezhetjük Isten megkülönböztető szeretetét. Mondjuk el ma reggel: Köszönöm, Uram!
Molnár Ottó
Az Úr haragjának napja
Igehely: Zof 1:14–2:3; Kulcsige: Zof 1:15 „Harag napja lesz az a nap, nyomorúság és ínség napja, pusztítás és pusztulás napja, sötétség és ború napja, felhő és homály napja.”
Zofóniás sok negatív jelzővel mutatja be az Isten haragjának napját. Egy néhányat hadd ragadjak meg: „szava keserves”, „szorongattatásnak és pusztulásnak napja”, „sötétségnek és homálynak napja”, „felhőnek és borúnak napja”. De hogyan is beszélhetne másképpen, amikor Isten felkínált szövetségéről mondanak le?
Ez a nap közeledik felénk! Az Úr haragjának nagy napja! A régi munkahelyemen, amikor a főnök haragos, mérges volt, nem szerettünk a szeme elé kerülni, mert rajtunk állt bosszút, ha valami nem volt megfelelő. Isten haragos arcát is magam előtt látom, ahogyan haragja reám szakad. Aki nem tud a harag elől Krisztushoz menekülni, valóban a nyomorúság és a jajgatás szakad rá. Nincs túlzás a próféciában, nem túl negatív. Ez igazságos!
„Térjetek eszetekre, s eszméljetek fel, ti arcátlan nemzet!” (Zof 2:1) Még mindig van lehetőségünk megtérni arcátlanságunkból. A végzés megszületett, az ítélet eljövetele biztos, éppen ezért ösztökél bennünket Isten az alázatosságra és igazságra. Ha nyugtalanságot szülnek benned ezek a jelzők, amiket olvastunk, akkor meg kell vizsgálnod életedet, ha közömbös vagy, meg kell térned, ha megaláz, ki kell tartanod!
Molnár Ottó