Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
Ez a zsoltár az Isten emberének gyönyörű imádságát örökíti meg. A zsoltár témája: Az örökkévaló Isten és a mulandó ember. A Teremtő iránti bizalom megvallásával kezdődik, aztán a mulandóság és a halál szomorú valóságát, közelségét írja le. Az emberi élet mulandóságának az okát az imádkozó a bűnben fedezi fel, amelyre Isten haraggal válaszol. Aki erre a felismerésre eljut, az komolyan veszi napjainak számlálását, és Istentől kéri a segítséget: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt 90:12). A bölcsesség kezdete az istenfélelemben található meg. Az a bölcs ember, aki nem halogatja későbbi napokra a megtérését, hanem igyekszik minél hamarább megtenni azt. Isten Igéje azt mondja: „Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a ti szíveteket” (Zsid 3:7-8).
Napjaink bölcs számlálása arra késztet minket, hogy jól használjuk ki a rendelkezésünkre adott időt. Mózes életbölcsessége arra serkent minket, hogy idős korban is hűségesen szolgáljuk az Urat, és legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jókedve mi rajtunk!
Szekrényes Pál
Rendelkezések Kánaán kikémlelésére
Igehely: 4Móz 13:18-34 Kulcsigék: 4Móz 13:18-20 „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld és a rajta lakó nép, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? 19Milyen az a föld, amelyen lakik, jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? 20Milyen a föld: kövér-e vagy sovány? Van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből!”
Mózes, Isten embere az Úr parancsa szerint a Párán-pusztából kémeket küldött Kánaánba. A kémek az egész országot végigkutatták a Délvidéken át, föl a hegyekig terjedően. Feladatuk az volt, hogy megfigyeljék az ország domborzatát, megvizsgálják a talaj minőségét, annak termőerejét. Saját szemükkel láthatták a tejjel és mézzel folyó föld valóságát. A kémek nem tagadhatták, hogy Jahve ígérete igaz, a szívükben mégis hitetlenség volt az ország bevételével kapcsolatosan. Ezek a mi számunkra azt jelzik, hogy nekünk is részünk van mennyei áldásokban a Jézus Krisztusba vetett hit által. Mózest az is érdekelte, hogy a nép sok-e vagy kevés, és hogy sátrakban vagy megerősített városokban lakik-e. Sajnos, csak Józsué és Káleb beszélt hittel, ezt mondván: „Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt”. A többi kém rossz hírt vitt a népnek. „Rossz hírét vitték” = „gyalázatot szóltak”. A hitetlenség gyalázza Istent. A kereszténység nagyobb hibát követett el, mint Izráel, mert nem vette birtokba az örökségét, hanem visszatért a világba.
Szekrényes Pál
