Igehely: 1Kor 12:4-11; Kulcsige: 1Kor 12:11 „De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.”
Minden ember különbözik, és mégis mindannyian Isten képmására teremtettünk. Minden megtért ember különbözik, hiszen Isten nem központi irányítással vezérelt robotokat, hanem egyedien gondolkodó, de ugyanattól a Lélektől vezetett, egy cél elérését remélő, hasznos és különböző lelki ajándékokkal megáldott testvéreket formált a Krisztus kegyelmét elfogadó emberből.
Az ige szerint az ajándékok nagyon különbözőek lehetnek, mégis ugyanaz a Lélek adja őket. Nem kevesebb egy olyan ajándék, amely nem látványos, mint amely nagyon is látványos. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy Krisztus nem a földi életünket tökéletessé tenni jött, hanem lelkünk megváltásáért, ami által örök életet ad abban az országban, amit azoknak készített, akik hisznek benne.
A 7. vers szerint azért kaptuk az ajándékokat, hogy használjunk vele. Csak az az ajándék hasznos, amit használnak. Ne várakozzunk arra, hogy azt az ajándékot kapjuk, amelyik szerintünk nekünk való, mert úgy osztja szét, amint akarja. Tétlen várakozással nem tudunk lelkeket menteni, viszont kitartó imádkozással és bizonyságtevő élettel ez elérhető!
Szilágyi Norbert
A Szentlélek jelképe: víz
Igehely: Jn 7:37-39 „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.”
A vizet nem lehet megsemmisíteni. Át lehet alakítani más halmazállapotúvá, be lehet szennyezni, de nem lehet megsemmisíteni. A vizet nem lehet visszafojtani. Emberek gátakkal és töltésekkel igyekeznek terelni a vizet, de ha nagy mennyiségben jön, akkor reped a gát, szakad a töltés, és minden rommá lesz, hogy a víz elfolyhasson.
Az Úr Jézus a felolvasott ige szerint a hithez köti a Szentlélek kiáradását az ember életében. Ha valaki hit által megtapasztalta a Krisztus által szerzett kegyelmet, és kiáradt benne a Szentlélek, akkor ezt nem fogja magába zárni, hanem az túlcsordul, és megosztja másokkal. Nem csupán csörgedezik, hanem élő víznek folyama fog mindent elsöpörni, minden gátat áttörni, hogy minél többen megnyerjék a hitet és a kegyelmet.
Isten Lelke lehet számunkra óriási áldás, amelyet soha senki el nem vesz tőlünk, amennyiben hiszünk Jézus Krisztusban, viszont lehet számunkra a rombolás, az ítélet is.
Betöltött-e már Krisztus az Ő Lelkével? Folynak-e már belőlem az áldást hozó folyamok? Meg tudom-e osztani másokkal az enyhülés, tisztulás, felfrissülés forrását és áldásait?
Szilágyi Norbert
