Igehely: Róm 3:20-31; Kulcsige: Róm 3:28 „Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.”
Jézus azt mondja a keskeny útról: kevesen vannak, akik megtalálják azt. A széles útról pedig, hogy sokan járnak rajta. Nem mindenki, mert már némelyek megtalálták a keskeny utat. De melyik visz az életre? Azon kell nekünk járni! Isten igazságosan ítél. Az Ő igazsága lesz a szempont, ami életre jogosít. Bennünk nincs igazság. Nincs igaz ember egy sem. Isten először megvált a Krisztus Jézus által – ez a szoros kapu – azután ingyen és kegyelemből (nem a cselekedeteink miatt) megigazít. Ez már a keskeny út, ahol cselekedeteink megváltoznak annak nyomán, ami a szívünkben előbb megváltozott.
A hitünk nagymértékben meghatározza a cselekedeteinket, beszédünket, egész életünket. Nem ülhetünk tétlenül, mondván, hogy már van hitem, és ez elég. Ez pont olyan, mint a munkahelyen: mindennap keressük a betevő falatot. Nem elégszünk meg azzal, hogy ebben a hónapban van, mit enni, hanem dolgozunk, hogy a jövő is biztosítva legyen. Dolgoznunk kell azon, hogy Isten formálhasson. Dicsekvésre azután sem lesz jogunk, legalábbis magunkkal nem dicsekedhetünk, mert nincs érdemünk. De örömre nagy lesz mégis az okunk, ha már látjuk a változásokat életünkben.
Papp Levente
Gyakorolni az önmegtagadást
Igehely: Mk 8:34-38 Kulcsigék: Mk 8:34-35 „Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt.”
Jézus követésének ára van. Nem lehet úgy követni Őt, hogy továbbra is az én akaratom érvényesüljön. Hisz vágyaimat a bűn megfertőzte, és sok mindent önzésből tennék. A léleknek ára van, de azt egy ember sem tudja megfizetni. Szeretnénk megnyerni, talán megtennénk mindent, de nem rajtunk áll. Jézus az egyedüli, aki lelkünket megválthatja. Ezt az árat fizette ki a kereszten. Nem véletlen tehát, hogy keresztet kell nekünk is hordoznunk. Nem fizikai értelemben, hanem a szívünkben kell késznek lennünk Krisztusért meg is halni.
A házasságban is sokszor le kell mondanunk elképzeléseinkről, akaratunkról, hogy egyetértésben történjenek a dolgok. Ha ráerőltetjük akaratunkat a család tagjaira, akkor valaki sérülni fog, és kárt okozunk vele. Ahhoz, hogy megtanuljuk az önmegtagadás gyakorlását, be kell ennek épülnie az életünkbe. Amit Isten mond, az örökérvényű, és a legnagyobb fontossággal bír. Az övé minden dicsőség. A szent angyalok megadják ezt neki. Meg kell teljesen aláznom magam előtte, és ezt életgyakorlattá tennem. Nem alázatoskodni, csakhogy mások lássák rajtam, hanem el kell Őt ismernem Úrnak. Akkor menni fog az önmegtagadás, és nem károm fog származni ebből, hanem hatalmas áldás.
Papp Levente
